A várt kisebb lassulással szemben tovább emelkedett az infláció februárban a KSH legfrissebb adatai szerint. A fogyasztói árak havi szinten 0,8 százalékkal nőttek, az éves inflációs mutató így 5,6 százalék lett a januári – szintén a vártnál magasabb – 5,5 százalék után.

Az infláció meghaladta mind a mi 5,2 százalékos várakozásunkat, mind az 5,3 százalék körüli piaci konszenzust. Különösen kedvezőtlen optikájú, hogy a maginfláció a teljes inflációs mutatónál is gyorsabban emelkedett, 6,2 százalékra a januári 5,8 százalékról, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban

– értékelte a kedd reggel közzétett mutatókat Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.A KSH adatai szerint februárban folytatódott az élelmiszerek drágulása, ebben a főcsoportban havi szinten 1,2 százalékos, éves összehasonlításban pedig 7,1 százalékos inflációt mértek. Az elemző szerint élelmiszerek esetében várható volt a további havi drágulás, a mérték mégis meglepő, különösen az árfigyelő rendszer kiterjesztése és a kiskereskedelmi üzletláncoknak küldött kormányzati üzenetek fényében.

A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal került többe, mint januárban. Úgy tűnik tehát, hogy az év eleji átárazások intenzíven folytatódnak a piaci szolgáltatások esetében, tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat – magyarázta Nyeste Orsolya.

Ugyanakkor havi szinten egyrészt a jármű üzemanyagárak segítették az infláció mérséklődését, melyeknek árai a várttal összhangban 0,9 százalékkal csökkentek februárban, illetve a ruházati cikket inflációjának alakulását a negatív szezonhatás támogatta. A háztartási energia a januárinál már mérsékeltebben drágult, 0,2 százalékkal havi szinten.

A februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta, ami akár újabb kormányzati akciókat is vonhat maga után

– hangsúlyozta az elemző. Ezzel Orbán Viktor nem is várt sokáig, röviddel a KSH-adatok közzététele után a miniszterelnök bejelentette, hogy árcsökkentést rendelt el, melynek alapján 30 alapvető élelmiszerre kerül kisebb árrés. 

Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása is, de ez az elemző szerint többé-kevésbé kalkulálható volt. Ez utóbbi abból a szempontból is negatív, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall. 

Az újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az inflációs előrejelzések újbóli felfelé revízióját teheti szükségessé

– jelezte Nyeste Orsolya.

Kapcsolódó