Ebből egy újabb forradalom lehet Magyarországon, de látni kell a kockázatokat

A  magyar vállalkozások számára elérkezhetett az utolsó nagy lehetőség, javíthatják a régiós/európai versenyképességüket, amennyiben a kormányzat hazai ESG-ökoszisztémával kapcsolatos elképzelése beválik. A napokban megjelent a Magyar Közlönyben a tanúsítványokhoz szükséges kérdéssor, jövőre pedig a mikrovállalkozások kivételével számolnia kell a magyar üzleti szférának az új típusú önbevallással.

De vajon tényleg ilyen szép lesz a jövő?

Előnyök és hátrányok

Az ESG egy olyan keretrendszer, mely a vállalatok fenntartható működését három oldalról vizsgálja. Ez a három oldal a rövidítés három betűje, környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) - magyarázta az Economx érdeklődésére Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője.

A közgazdász kiemelte, az ESG előnyei akkor lesznek érezhetőek, ha jó struktúrában, a hatékonyság elvét szem előtt tartva lesznek kialakítva a rendszerek, valós és mérhető adatokat használnak, globálisan egyszerre lesznek bevezetve, azonos cégekkel szemben hasonló elvárásokat teremtve, és hasonló szigorral számonkérve. Szerinte ebben az esetben hozzájárulhat ahhoz, hogy a globális termelés tisztább módon, kisebb negatív környezeti hatással valósuljon meg, a vállalatok a társadalmi egyenlőség katalizátorai legyenek, a cégek emellett transzparensebben és etikusabban működjenek.

S ez Sebestyén Géza szerint rögtön megmutatja azt is, hogy mi lehet az ESG hátránya. Ha rossz a struktúra, például szubjektív mutatókat használ, akkor megvan a veszélye annak, hogy valós eredmények helyett csupán a kirakatba kerülnek ki szép számok, ahogy az történt a greenwashing esetében is - tette hozzá. Majd azt is kiemelte, hogy

• ha a rendszer nem hatékony, akkor a teljes költségei meghaladhatják az elért haszon mértékét, 
• ha nem mérhető adatokat használ, az hitelességi és hatásossági kérdéseket is felvet.

- figyelmeztetett az MCC vezető elemzője. 

Az ESG-pénzcsapok

Komoly előnyt jelenthet, hogy a tanúsítvánnyal rendelkező cégek hozzáférhetnek az ESG tőkealapok forrásaihoz. Ezek olyan befektetési alapok, melyek ESG elveket figyelembe véve, és kizárólag ezen a területen jól teljesítő vállalkozásokba fektetnek.

- magyarázta Sebestyén Géza. 

A közgazdász szerint bár az ESG tőkealapok száma és befektetési állománya is jelentősen növekedett az elmúlt években, azonban még ezen növekedés ellenére is az ilyen alapok eszközállománya jellemzően jóval kisebb, mint a hagyományos alapoké. Az egyik ilyen ESG tőkealap például az „iShares MSCI KLD 400 Social ETF”, mely közel ötmilliárd dollárnyi vagyont kezel. A „Vanguard Total Stock Market Index Fund Admiral Shares”, mely egy hagyományos alap, ezzel szemben több mint 1500 milliárd dollárt fektet be, azaz 300-szor nagyobb, mint az említett ESG tőkealap.

Az ESG tőkealapok jellemzően saját befektetési kritériumrendszerrel rendelkeznek, így kevésbé számít nekik, hogy egy-egy kormány, vagy minősítő cég mit gondol a befektetési célpontról - mondta el Sebestyén Géza, hozzátéve: az ESG minősítők árgus szemekkel figyelik egymást is.

Családbarát jövő(?)

Arra is felhívta a figyelmet az MCC gazdaságpolitikai műhelyvezetője, hogy ha egy mérőszám széles körben használatos lesz, akkor jó esély van rá, hogy egyre többen fogják átvenni azt. Szerinte ilyen szempontból is érdekes lehet az, hogy a magyar kormány a társadalmi (S) komponens esetében a családbarát jelleg fontosságát hangsúlyozza. Ha ezt a szemléletet más szereplők is átveszik, akkor valószínű, hogy a nagy minősítők és a nagy tőkealapok is komolyabb figyelmet fognak fordítani arra, hogy a befektetési célpontjaik működése mennyire családbarát. 

S ha már Magyarország, a hazai ESG-törvényben a kormányzat meghatározta a célokat, amelyek között többek között szerepel a fenntarthatóság, az egységes vállalati felelősségvállalás, illetve kiemelt szempont az is, hogy

Ez vajon mekkora versenyelőnyt jelenthet a régiónkban, valamint Európában?

Kutatások is kimutatják, hogy az ESG keretrendszer mérhető hatás szempontjából legfontosabb eleme a G, azaz a vállalatirányítási komponens. Ennek része a transzparencia, az átláthatóság is. Egy világosabb, könnyebben érthető vállalatba szívesebben fektetnek a nemzetközi befektetők. Egy ilyen céggel inkább működnek együtt az üzleti partnerek is. Így nem meglepő, hogy a magasabb transzparencia jobb nyereséget, gyorsabban növekvő részvényárfolyamot is jelent - válaszolta felvetésünkre Sebestyén Géza, összegzése szerint,

a teljesebb kép irányába tett lépések komoly versenyelőnyt jelentenek, nem csak a régiónkban, de globálisan is. 

Ugyanakkor a hatás mértéke nem csak iparáganként, vagy akár vállalatonként, de ESG kategóriánként is eltérő:

• a G komponens erősítése általában könnyebb tőkebevonást, magasabb nyereséget és jobban növekvő részvényárfolyamot eredményez;
• ezzel szemben az E, azaz környezeti faktor javítása jellemzően magasabb költségekkel, így kisebb nyereséggel jár. 

- hozott egy plasztikus példát.

Azonban ehhez hozzátette azt is, hogy

ha Magyarország éllovasa lesz az ESG forradalomnak, az finanszírozási és megrendelői oldalról is többletet hozhat a magyar vállalkozásoknak. Ez pedig egyértelmű gazdasági előnyökkel jár.

A témával egyre többen és egyre mélyebben foglalkoznak, foglalkozunk, az MCC is tartott már ESG konferenciát. De fejlett magyar ESG-ökoszisztémáról még nem beszélhetünk - idézte fel a közgazdász.

Az elemzőt kérdeztük a költségekről is, hiszen a törvény szerint ESG tanácsadókkal, tanácsadócégekkel kell szerződnie a vállalkozásoknak.

Sebestyén Géza szerint ezek a költségek jelentősen függenek majd a vállalkozás méretétől, tevékenységi körétől, a szabályozás bonyolultságától, szigorúságától, mely tényezők közül több sem ismert még teljesen,

így a költségek és terhek pontos becslését sem lehet még elvégezni. 

Úgy látja, hogy a munkaerőpiacra az ESG három fronton fog hatni:

1. Egyrészt át fogja alakítani az egyes országok üzleti környezetét. Mint minden adminisztrációval is járó pluszfeladat, valószínűleg kisebb többletterhet jelent majd a nagyobb vállalatoknak, így várható, hogy az elmúlt évtizedekben is megfigyelhető vállalati koncentráció tovább folytatódik. Emellett egyes iparágakat megerősíthet, másokat negatívan érinthet attól függően, hogy a szabályozás mennyire szigorú az adott országban. Így várhatóan változni fog a gazdaság szerkezete, melynek természetesen lesznek lenyomatai a munkaerőpiacon is. 
2. Másodsorban a társadalmi (S) komponens erősödése segítheti a munkakörülmények javítását, az esélyegyenlőség erősödését, összességében a munkavállalók helyzetének kedvező irányba változását. 
3. Harmadrészt meg fog jelenni az ESG-szakértő, az ESG-tanácsadó mint munkakör. Bár nyilván nem tömegeket fog alkalmazni ez a két terület, de mindenképpen meg fognak jelenni ezek az új munkakörök.