Ahhoz képest, hogy milyen lendülettel vetette bele magát a kormányzat a magyar ESG-ökoszisztéma kiépítésébe, most látványos visszavonulót fújtak. 

Ennek előjeleit már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) március 8-ai gazdasági évadnyitóján is érzékelhettük. Nagy Elek MKIK-elnök egyenesen a bevezetés ellen szólalt fel, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig a kkv-knál legalább egy éves határidő-növelést jelentett be. 

Ehhez képest március 21-én megkezdődött egy társadalmi egyeztetés az ESG-törvény módosításáról, amit a magyar vállalkozásokat érintő fenntarthatósági szempontokat vizsgáló ESG beszámolási keretrendszer optimalizálásával és versenyképességük további erősítésével, valamint a vállalkozásokat érintő beszámolási és adminisztrációs terhek mérséklésével indokoltak - miközben ezeket a szabályokat a jelenlegi kormányzat alkotta meg. 

A PwC Magyarország elemzése szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság által 2025. február 26-án bemutatott ESG-egyszerűsítési csomagra reagálva harmonizálja a magyar szabályozást. 

A legfontosabb szempontok a PwC szerint:

  • Hatály és határidő

a jelenlegi határidőkhöz képest 2 év halasztással válna kötelezővé a vállalatok számára a jelentéstétel, így a 2028-as naptári év lenne az első riportolási év, melyben már publikálási kötelezettsége is lenne a vállalatoknak;

ezalól a 2024-es üzleti évről 2025-ben jelenteni köteles, közérdeklődésre számot tartó vállalkozások kivételt képeznének, azonban könnyítés számukra, hogy megszűnne a publikálási és előauditálási kötelezettségük;

további egyszerűsítés, hogy az eddigi mikrovállalkozások mellett 2027 közepéig a kis- és középvállalkozások (kkv) is teljes mértékben mentesülhetnek minden ESG adatszolgáltatási feladat alól, és 2027-től is csak csökkentett adattartalom lenne kérhető tőlük;

  • Kockázatkezelés - Szankcionálás

további változás, hogy a beszállítói átvilágítás során feltárt kockázatok minimalizálása érdekében, ha a vállalkozásnak a közvetlen szállítójával kapcsolatban szankcionálással kell élni, akkor az a korábbi 3 hónapos üzleti kapcsolat szüneteltetése helyett csak 30 napra korlátozódna;

  • Adatszolgáltatás

a mikro-, kis- vagy középvállalkozások ESG adatszolgáltatása kiválthatóvá válna az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel, ennek hiányában az igénylő vállalatok szállítói kérdőívet küldhetnek a részükre;

  • ESG tanúsítók

az ESG tanúsítók esetében pontosításra kerültek a Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltételei, az ott szerepeltetett adatok és az onnan való törlés és eltiltás esetei.

Úgy látják, hogy összhangban az Európai Bizottság Omnibus-javaslatcsomagjával, a tervezett magyar változtatások elsődleges célja is az, hogy csökkentsék az érintett vállalkozások adminisztrációs terheit, és a hatálya alá tartozó nagyvállalatoknak további kétéves felkészülési időt adjanak az első, 2028-ban nyilvánosan elérhető, tanúsított ESG-beszámolójuk elkészítéséhez.

A konkrét dátumok megjelölését azért tartottuk fontosnak, mert az illetékes Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága február 19-én még arról tájékoztatta az Economxot, hogy az ESG-beszámolási kötelezettséggel érintett vállalkozások száma 2027-ig 2500 lesz, amelyekbe beletartoznak kkv-k is.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága továbbá hangsúlyozta, a fenntarthatósági követelmények egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti életben, ezáltal a beszállítói láncok működésében is. Az ESG-törvény célja épp azoknak a vállalkozásoknak a felkészítése a könnyített megfelelést jelentő megoldással, akiknek az üzleti kapcsolataik, illetve finanszírozóik elvárásai szerint – függetlenül a magyar szabályozástól – egyre több ESG adatot kell szolgáltatniuk magukról.

Az ESG-törvény hatásai eltérő módon érinthetik a kis- és középvállalkozásokat, attól függően, hogy milyen mértékben kapcsolódnak olyan nagyvállalatokhoz, amelyekre az ESG jelentéstételi kötelezettség vonatkozik. A szabályozás értelmében a beszámolásra kötelezett vállalatoknak – ellentétben az uniós jogalkotás irányával, nem az értékláncuk egészét – csupán a közvetlen beszállítóik ESG teljesítményét kell tudniuk értékelni. A jelenlegi becslések szerint így az ESG törvény végrehajtása közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások száma lépcsőzetesen, 2027 év végére érheti el a nagyságrendileg 2500 vállalkozást

 – konkretizálta a helyzetet az illetékes hatóság.

Az Economx-szal közölték azt is, törvény 2024. december 20-i módosítása alapján azonban az érintett vállalkozások számára kötelezővé vált, hogy beszállítóik részére ingyenes felkészítő programokat biztosítsanak a fenntarthatósági követelmények megértése és gyakorlati alkalmazása, továbbá az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében.

Végül azonban az egész rendszert könnyebbé tette az NGM. 

Pedig lett volna 510 kérdésük

Bár az ESG-törvényt már jó ideje elfogadta a magyar Országgyűlés, a lényeges részletszabályok természetükből adódóan csak részletekben érkeznek, így az is nemrég derült ki, hogy milyen kérdéseknek kell megfelelnie a magyar vállalkozásoknak. Szintén fontos, hogy a legutóbbi SZTFH-rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de időt hagynak az üzleti szférának. Ugyanis a dokumentum értelmében

a vállalkozásoknak a 2024. üzleti évi tevékenységükre vonatkozó rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig kell elvégezniük.

Terjedelmi okokból mind az ötszáz kérdést nem soroljuk fel, de néhány érdekességet azért összeszedtünk a 13/2024. (VIII. 15.) számú rendeletből- KATTINTSON A KÉRDÉSEKÉRT! 

Kapcsolódó