A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok ne csak profitmaximalizálásra törekedjenek, hanem figyelembe vegyék az általuk gyártott termék vagy az általuk nyújtott szolgáltatás társadalomra, illetve környezetre gyakorolt hatásait is. Az is elvárás lett, hogy a vállalatok működése megfelelően átlátható legyen.

A fenti szempontok összessége ágyazott meg

az ESG (Environmental, Social and Governance) kialakulásának, 

amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt.

Arról is írnak, a kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. Ezt szolgálja az úgynevezett ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.), amely létrehozta a nemzeti ESG keretrendszert. Az ESG törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter felelős azért, hogy létrehozza a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.

Nagyon csúcszöld! Maxizöld! Fantasztikusan zöld!

Hogy mennyire sokrétű lesz a végső szabályozás, arra talán maga a tanács összetétele a legjobb példa. A testületet a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és a civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagjai alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség. Elsőre legalábbis feltűnő, hogy a delegáltak között nem szerepelnek környezetvédelmi, munkavédelmi, vagy épp család- és nővédelmi szervezetek.

Annyi derült ki egyébként, hogy Nagy Márton a tanács legutóbbi ülésén kiemelte: a kormányzati kkv stratégia kiemelt intézkedései között szerepel az ESG tudatosság növelése, valamint a fenntartható vállalati működést célzó megoldások bevezetésének ösztönzése a hazai vállalkozásoknál. Szerinte az ESG keretrendszer egyszerű, könnyen betartható szabályokat, valamint proaktív támogatást nyújt a hazai vállalkozásoknak.

A vonatkozó részletszabályok, végrehajtási rendeletek nyáron, illetve ősszel jelenhetnek meg.

A tárcavezető hozzátette: a gazdasági növekedés ütemének tartós fokozásához, a termelékenység növekedéséhez, így a gazdasági fejlettség felzárkózásának folytatásához versenyképes kkv-kra van szükség. A versenyképességnek pedig mára az ESG is a részévé vált, ezért a lehető leghatékonyabb rendszert kell működtetni, amelyben számít a tanács tagjainak munkájára.

Nagy Márton megjegyezte, hogy az ESG szempontok érvényesítését úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb adminisztratív és pénzügyi terhet jelentse a magyar gazdaság szereplőinek.

Épp a héten tartott ESG-Konferenciát az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, ahol Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára is megerősítette, hogy egyelőre csak a keretrendszer létezik, az érintett vállalatoknak szóló kérdőíveket őszre ígérik. 

A Konferencián felszólaló amerikai szakértők azonban kritikusak voltak. 

Anthony Kim, a Heritage Foundation vendégkutatója szerint nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a filmet. Arra is figyelmeztetett, hogy már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nem csak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelnie kellene.

A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher

– vélekedett.

Az Oeconomus szerint az ESG-szabályok megvalósítása gyakran technológiai, infrastrukturális és képzési beruházásokkal jár. A megújuló energiaforrásokra való áttérés, az ellátási lánc fenntarthatóságának fokozása vagy a munkafeltételek javítása költséges lehet. A vállalatoknak fel kell mérniük és csökkenteniük kell a beszállítóik környezeti hatásával, munkaügyi gyakorlatával és etikus irányításával kapcsolatos kockázatokat.

Ez kiterjedt auditálást, a beszállítók bevonását és potenciálisan az ellátási láncok átstrukturálását jelentheti, ami időigényes és költséges lehet

– húzták alá az elemzők. 

Ezek a beruházások nem mindig térülnek meg azonnal, ami nehézséget okoz a vállalatoknak abban, hogy egyensúlyt találjanak a rövid távú pénzügyi eredmények és a hosszú távú fenntarthatósági célok között.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy

a pénzintézetek egyre inkább beépítik az ESG-kritériumokat a hitelezési és befektetési döntéseikbe,

ami magasabb finanszírozási költségeket vagy korlátozott finanszírozási lehetőségeket eredményezhet a nem megfelelő vállalkozások számára.

Az ESG-szabályok betartása folyamatos innovációt igényel a termékek és szolgáltatások kínálata, valamint üzleti modellek esetében egyaránt. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a fenntartható gyakorlatok beépítéséhez, ami megzavarhatja a már bevált üzletmenetet és új készségeket és képességeket igényel.

Ez a hagyományos iparágakban versenyző vállalatok számára lehet igazán nagy kihívás.

A nyugati világ szabályrendszere ez, amely inkább teremt további kihívásokat, mintsem, hogy segítséget nyújtson – érvel az gazdaságkutató.