• Idén januártól új korszakba lépett a magyar gazdaság, megszületett az ESG-törvény.
  • Hamarosan a magyar vállalatok számára is kötelező lesz jelenteni.
  • Ha ezt nem teszik, nemcsak szankcionálhatják őket, de kiszorulnak a piacokról is.
  • De vajon mivel jár egy ilyen procedúra?
  • Kell-e ezért külön tanácsadókat felvenni? (Igen.)
  • Szükség lesz további szolgáltatások igénybevételére? (Igen.)
  • Cikkünkben szakértők mutatnak rá a rendszer jelenlegi állapotára.

De mi is az az ESG (Environmental, Social, and Governance)? Papíron egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi felelősség-vállalási teljesítményének értékelésére szolgál.

Három fő pillérre épül:

Kapcsolódó

  1. Környezetvédelem (Environmental): ez a pillér a vállalatok környezeti hatásait vizsgálja, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energiafelhasználást, a hulladékgazdálkodást és a természeti erőforrások fenntartható használatát.
  2. Társadalom (Social): ez a terület a vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatait értékeli, ideértve a munkavállalók jólétét, a munkahelyi biztonságot, a sokszínűséget és a közösségi kapcsolatok ápolását. Például, hogy a vállalat hogyan kezeli az egyenlőtlenségeket, milyen módon támogatja a közösségeket, és hogyan biztosítja termékei biztonságát és minőségét.
  3. Vállalatirányítás (Governance): Az irányítási pillér a vállalatok belső irányítási struktúráit, átláthatóságát, etikai normáit és a felelősségre vonhatóságot vizsgálja. Ez magában foglalja a vezetői összeférhetetlenségek kezelését, a részvényesek jogainak biztosítását és a korrupció elleni küzdelmet.

A törvény nevében járnak el

Szabályozási vonalon definiálásra kerültek meghatározott szerepkörök, az ESG-törvény (2023. évi CVIII. tv.) meghatároz úgynevezett közreműködőket, ilyen az

az ESG tanúsító, az ESG tanácsadó és az ESG minősítő. 

Hogy ez a három a szerepkör mit is jelent pontosan, abban Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője segített az Economxnak. 

  • ESG minősítő: a vállalatokat nyilvánosan elérhető (és/vagy általuk szolgáltatott) fenntarthatósági adatok, mutatók alapján értékeli ESG kockázati szempontból
    (törvényi definíció szerint: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezet, és az a külföldi jogi személy, amely Magyarország területén működő bármely szervezet ESG jellemzőire, az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti további, e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatás tartalmára, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készíti, illetve szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosít).
  • ESG tanácsadó: az ESG-törvény szerinti adatszolgáltatásban és beszámoló elkészítésében, felkészülésben segíti a vállalatokat 
    (törvényi definíció szerint: a Pp. szerinti gazdálkodó szervezet, és az a személy, amely Magyarország területén ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat, közreműködik a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesz a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában).
  • ESG tanúsító: az ESG beszámoló auditálását végzi
    (törvényi definíció szerint: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált, jogi személyiséggel rendelkező megfelelőségértékelő szervezet). Tanúsítók a Számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentést is fogják auditálni.

Szalay Rita szerint vállalati oldalról is alakul ez a piac,

a cégeknél ugyanis nagy hiány van jelenleg ESG-hez valóban értő szakemberekből.

A PwC szakértője szerint reálisan több évet fog igénybe venni, mire a vállalaton belül kialakul az a tudás, ami több területet és funkciót is érint majd.

Ugyanakkor hangsúlyozta, az ESG kötelezettségeknek való megfelelés előbb jelenik meg, minthogy ez a szakmai réteg kialakuljon, ezért növekedett meg ugrásszerűen a kereslet az ESG szakemberek iránt az utóbbi évben.

Ezt a hiányt egyrészt a képzések, másrészt a tanácsadó cégek tudják a következő években betölteni, akik átsegítik a vállalatokat ezeken a kezdeti nehézségeken

- tette hozzá. 

Jelenleg rengeteg képzés elérhető, szélesen szór az árazás (a szakértő szerint néhány százezres lehet a reális átlag, ám amikor kutakodtunk, találtunk milliós részvételi díjakat is), azonban Szalay Rita arra is felhívta a figyelmet,

az ESG-törvény rendeleti részletszabályozása fogja csak meghatározni a tanácsadói akkreditációkat és az oktatási programok feltételeit és akkreditációját.

Nem elég egy maroknyi specialista

Mivel a vállalatokat érintő követelmények rendkívül komplexek és szerteágazóak, a tudásfejlesztés nem kizárólag a vállalati fenntarthatósággal közvetlenül foglalkozó kollégáknak szükséges, hanem mindazoknak a szakembereknek - gazdaság, adó-pénzügy, HR, jog, stb. - akik munkájuk során találkoznak a fenntarthatóság valamely aspektusával, legyen az környezeti, társadalmi, gazdasági, vagy vállalatirányítási kérdés. Ez a holisztikus szemlélet egyelőre még a legtöbb helyen hiányzik

 - mutatott rá egy másik szempontra Reguly Márta, a PwC HR tanácsadási csapatának vezetője

Úgy látja, az ESG az AI-készségekhez hasonlóan most még sok helyen egy kiegészítő készség; nem feltétlen önállóan jelenik meg a munkakörökben, hanem egy már meglévő munkakör új elvárásaként. Ez kihívást jelent a cégeknek:

nem elég egy maroknyi specialistát felvenni, hanem a teljes szervezetet képezni szükséges a témában. 

Hosszú távon azonban kelleni fog majd a vállalatoknál az ESG specialista, mint önálló munkakör is, kellenek generalisták, akik átlátják az egész, nagyon bonyolult rendszert és szabályozást, és kelleni fog majd a munkaszervezet többi szintjén és funkciójában is ez a kiegészítő tudás, hogy az adatgyűjtés és a fenntartható átalakuláshoz kapcsolódó stratégiai célok meg tudjanak valósulni

- fogalmazott Reguly Márta.

Ebből tehát az is kiderül, hogy az ESG-kötelezettség egy teljesen új szakmai kör kiépülését eredményezi, amit aztán a vállalatoknak kell megfizetniük, miközben azok épp minősítik az adott cég működését. 

A PwC HR-szakértője egyébként kitért arra is, hogy a World Economic Forum 2023-as Future of Jobs riportja szerint a munkakörökre ható legerősebb faktorok közül az első négyből három az ESG-vel összefüggésben van:

  • a zöld beruházások 52 százalékos növekedést,
  • az ESG előírások adaptálása 51 százalékos növekedést, míg
  • a klímaváltozás miatti beruházások 44 százalékos növekedését

fogják jelenteni a kapcsolódó munkaköröknek. Ez Reguly Márta szerint mindenképpen erősebb keresletet fog jelenteni, mint amit a kínálat ad, ezért úgy látja, hogy az egyetemi képzések erősítése mellett a felnőttképzésre és a belső továbbképzésekre érdemes fókuszálni,

másképp ez a szakadék nem hidalható át. 

A magyar változat

Bár hazákban még nem kötelező az ESG jelentés, és mint láttuk, a konkrét keretek, szempontok sem ismertek, azonban a nemzetközi kapcsolatokkal, partnerekkel együttműködő cégekkel szemben ez már lehet konkrét elvárás. A hazai munkaerő-kölcsönzési piacon működő Pensum Group az Economxot arról tájékoztatta, hogy elkészítették a 2023-as évre vonatkozó ESG jelentésüket.

Ebben egyébként arról írnak, hogy a vállalatnál a hulladékgyűjtés 100 százalékban szelektív, az összegyűjtött hulladékot 85 százalékban újrahasznosítják, a papírhasználat visszaszorítása érdekében pedig 98 százalékban e-számlázás történik. A tudatos hulladékgazdálkodás mellett a cég kiemelt figyelmet fordít az energia- és vízfelhasználás minimalizálására is. Mint írták, a Pensum a környezeti tényezők mellett a társadalmi – emberi szempontokat is kiemelten kezeli, emellett fontosnak tartja a munkavállalói élmény és hűség erősítését. A 2023-ban átlagosan 1117 főt foglalkoztató vállalatnál törekednek arra, hogy a vezetők közötti jelenlegi 40 százalékos női arányt lehetőség szerint még tovább növeljék. A vállalat munkavállalóinak hatékonyságát inspiráló munkahelyi környezettel, gyermek- és állatbarát irodával, opcionálisan rugalmas munkaidővel és home office lehetőséggel támogatja, emellett rendszeresen biztosít belső képzéseket a dolgozók részére, akiket támogat a vállalati karrierépítésben.

Ez azért is érdekes kérdés, mert a kormányzat egy kifejezetten magyar ESG-ökoszisztémát kíván kiépíteni, aminek három pillére lesz - tehát ezeknek kell majd megfelelnie a hazánkban működő cégeknek: 

  1. Magyarország célja, hogy 2050-re klímasemleges legyen, ehhez a cégek szerepvállalása megkerülhetetlen;
  2. a vállalatoknak illeszkedniük kell a kormányzat családpolitikájához, a családbarát működésnek pedig többek között elő kell segíteni a vágyott gyermekek megszületését;
  3. az irányítás esetében a bérkérdés, illetve a munkavállalók alkalmazása, a helyi munkaerő képzése a hangsúlyos szempont.

Panyi Miklós miniszterhelyettes (Miniszterelnökség) az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján elismerte, új piac van kialakulóban, és az ESG-vel lehetséges egy nemzetgazdasági tudásbázis kialakítása is.

Ezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a készülő magyar ESG szabályozás ennél szigorúbb és sokrétűbb lesz.

A torz aktivizmus

Anthony Kim, a Heritage Foundation vendégkutatója szerint amiről beszélünk az ESG kapcsán, az egy politikai agenda. Az Egyesült Államokban pedig így hangzik a kérdés: milyen formában próbálunk ráerőltetni a magánszektorra bizonyos szabályozásokat, hogy társadalmi javakat hozzunk a létre? Kormányzati forrásokat, adófizetői pénzeket használjanak, hogy ráerőszakolják a vállalatokra ezt a torz aktivizmust.

S ha már Panyi Miklós miniszterhelyettes felhozta az üzletet. A PwC nemzetközi tanácsadó cég legfrissebb adatai szerint

az ESG-szabványoknak megfelelő beruházások értéke 2026-ra globálisan eléri a 33,9 ezer milliárd dollárt.

Az is figyelemreméltó adat, hogy ötből három intézményi befektető egyértelműen úgy látja, ezek a beruházások jóval hatékonyabbak, mint azok, amelyek nem ESG-kompatibilisek. Az építőipari vállalatoknak ez világszerte, így Magyarországon is komoly lehetőség, jelentős piac, ami teret nyit a fenntartható növekedésnek - közölte a PlanRadar  SaaS- (Software as a Service) szolgáltató. 

Egyes iparági vélekedésekkel ellentétben – amint az a saját kutatásainkból is kiderült– a digitális platformok jelentős előnyöket kínálnak az ESG-megfelelőség elérésében. Az eredmények azt is jól mutatják, hogy az odáig vezető utat egyszerűen is meg lehet tenni. Folyamatosan megújuló digitális platformunk lehetővé teszi a csapatoknak, hogy az ESG-jelentés és a műszaki átvilágítás követelményeinek megfelelve az építkezés minden szakaszát, adatát pontosan dokumentálják, rögzítsék. A várhatóan világszerte megugró kereslet és az előrejelzésekben szereplő jelentős megtérülés miatt ez most egy komoly lehetőség az építőipari vállalatoknak arra, hogy igazítsák a gyakorlatukat és a projektjeiket az ESG-kritériumokhoz, így versenyelőnyhöz jussanak

 – emelte ki a kutatási adatok és hazai tapasztalatok alapján Simon Szilárd, a PlanRadar magyarországi szakértője és szóvivője.

Cikkünk végén annyi összegzést mindenképpen elhelyezhetünk, hogy a Magyarországon idén januárban életbe lépő ESG-törvény, amely fokozatosan vezeti be a jelentéstételi kötelezettséget, nemcsak új szakmákat hoz létre (minősítő, tanácsadó, tanúsító), de még a vállalatok nyakára is sózza a különböző típusú szolgáltatók igénybevételét. Igaz, a mérleg másik serpenyőjében az ESG-beruházások piaca van, és az azokat finanszírozó alapok komoly potenciált jelentenek. De ehhez szükség van a tanúsítványra, és azokra bírákra, akik megítélik majd a vállalatokat, akik kitalálják a szabványokat és döntenek irányításról, adatszolgáltatásról, családi életről.