A Magyar Közlönyben december 22-én jelent meg az ESG-törvény, amely meghatározza a fenntarthatósági átvilágításra és beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások körét és feladatait. Bár a jogszabály direkt módon csak a nagyvállalatokra vonatkozik, mégis több ezer magyar KKV-t érint, hiszen a nagyvállalatok kötelezettségei közé tartozik leányvállalataik és beszállítóik fenntarthatósági átvilágítása is, kockázatainak felmérése, és a kockázatok csökkentése. 

Az ESG-törvény hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalatokra terjed ki. Közülük azoknak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak, amelyek az alábbi hármas kritériumrendszerből 2023-at nézve legalább kettőt teljesítenek, már a 2024-es üzleti évet is be kell mutatniuk jövőre:

  • 10.000 millió forintnál nagyobb mérlegfőösszeg
  • 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel
  • 500 főnél több foglalkoztatott
2026-ban kell először beszámolót készíteni a 2025-ös évről azoknak a nagyvállalatoknak, amelyeknél az alábbi három feltételből idén legalább kettő teljesül:

  • 10.000 millió forintnál magasabb mérlegfőösszeg
  • 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel
  • 250 főnél több foglalkoztatott az üzleti évben
A Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásoknak először 2027-ben kell fenntarthatósági szempontból bemutatniuk a 2026. üzleti évi tevékenységüket.

A törvény értelmében az érintett nagyvállalatoknak legalább évente egyszer a beszállítókra is kiterjedő kockázatelemzést kell végezniük.

Kapcsolódó

Ehhez ki kell alakítaniuk a kezelésre alkalmas rendszereiket, amelyek az alvállalkozóknál azonosított problémákat is kezelik. Emellett, nyilatkozatot kell kitöltetniük minden beszállítójukkal az emberi jogi és környezetvédelmi elvárások teljesítéséről.

Ez utóbbi munkát ki kell terjeszteni a beszállítók beszállítóira is, vagyis a kötelezettség végig gyűrűzik a teljes alvállalkozói rendszeren.

Ha a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezetvédelmi kötelezettség az ellátási lánc bármely pontján sérül, akkor a kötelezett nagyvállalatnak az érintett beszállítóval együtt korrekciós intézkedéseket kell kidolgoznia.

És ha mindez nem lenne elég, az érintett cégeknek a panasztörvény szerinti panaszbejelentő rendszerüket is ki kell bővíteniük a társadalmi felelősség vállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésének kezelésére, és ezt érvényesíteni kell a beszállítóknál is.

Emellett, a nagyvállalatoknak saját ESG stratégiát és belső ESG megfelelőségi rendszert kell kialakítaniuk, illetve éves rendszerességgel ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási– kötelezettségeinek teljesítéséről, amely tevékenységekbe a beszállítóikat is bevonhatják.

A törvény ezekhez a feladatokhoz az alvállalkozókat érintő szankciókat is előír.

A nem megfelelő ESG felkészültség vagy az érintett nagyvállalatok ESG szempontjainak megsértése eszerint a beszállítói szerződések 3 hónapig történő szüneteltetését, illetve felmondását vonhatják maguk után, vagyis könnyen elveszthetik a megrendeléseiket azok a magyar kis-és középvállalatok, akik félvállról veszik a kötelezettségeket.

Az átvilágítási kötelezettség következményei alól azok a magyar vállalatok sem bújhatnak ki, akik másik EU tagország vállalatainak exportálnak. Az Európa Tanács és az Európai Parlament ugyanis tavaly év végén ideiglenes megállapodásra jutott a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló irányelvről (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD), amelynek célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és világszerte. Eszerint a vállalatok által okozott káros emberi jogi és környezeti hatásokkal érintettek, vagy az őket képviselő civil szervezeteket és szakszervezetek is jogosultak polgárjogi eljárást kezdeményezni.

A magyar KKV-szektorra rótt kötelezettségek sokak szemében túlzott elvárásoknak tűnhetnek, de érdemes az elvárásokat áttekinteni abból a szempontból is, hogy ha már kötelezők, milyen előnyöket kovácsolhatunk belőlük vállalkozásunk számára.

Ha így tekintünk a feladatokra, számos érvet találunk amellett, hogy nagyvállalatok beszállítói körébe tartozó magyar KKV-k minél hamarabb integrálják működésükbe az ESG szempontokat.

Ilyen érv mindenekelőtt a forráshoz jutás. Ma már minden kereskedelmi bank vizsgálja a hitelért folyamodók tevékenységének környezeti, társadalmi, vállalatirányítási hatásait, és a hazai és EU-s pályázatok esetén is jellemzően része a döntési szempontrendszernek a fenntarthatóság, vagyis kedvezőbb feltételek mellett juthat külső finanszírozáshoz az a vállalat, amelyiknek jobb az ESG teljesítménye.

Legalább ennyire fontos, hogy a fogyasztói elvárásokban is egyre inkább megjelenik a fenntartható működés és termékkínálat, és ez különösen igaz a vevők között egyre nagyobb arányt képviselő Z generáció esetében. Az erősen munkaerőhiányos működési környezetben nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a vállalatok jó ESG teljesítménye az álláskeresők többségénél is fontos szemponttá vált.

Az ESG szempontok figyelembevétele a KKV-k saját beszállítói láncaiban is előnyös lehet, hiszen így stabilabb, megbízhatóbb ellátási láncok hozhatóak létre, ami a turbulensen változó geopolitikai viszonyok között komoly előnnyé válhat. Mindemellett, a beszállítók ESG szempontú átvilágítása és értékelése számos szinergiára, költségmegtakarítási lehetőségre is rávilágíthat, hiszen a vállalat egy olyan új szemszögből látja meg saját működését, amilyenből korábban még nem.

A fenntartható vállalati működés irányába tett lépések emellett, a jövőbeni szabályozói elvárásoknak is elébe mennek, így azok kisebb sokkot jelentenek a szervezet számára. Hasonlóan, az ESG-hez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek korai azonosítása is előnyös a vállalatok számára, például megfelelően fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire. Ezek eredményeként a fenntartható üzletvitel ma már nagyon is aktuális versenyképességi kérdés: aki kimarad, attól fokozatosan elfordulnak a finanszírozói, vevői és munkavállalói.

Igaz ez nem csak a nagyvállalatokra, hanem az üzleti szférában meghatározó KKV-szektorra is, hiszen itt ők foglalkoztatják az alkalmazottak több, mint kétharmadát, és a hozzáadott érték több mint felét állítják elő. Éppen ezért nem képzelhető el egy fenntarthatóan működő vállalati szféra a kis- és középvállalkozások aktív szerepvállalása nélkül.

A cikk szerzője Horváth Kristóf, a KPMG fenntarthatósági és ESG menedzsere.