Egy átmulatott tiszti éjszaka során születhetett meg az Északi Áramlat gázvezetékének felrobbantásának terve. Zelenszkij le akarta fújni az akciót, de főparancsnoka megtagadta az utasítást – állította a Wall Street Journal (WJS), amely részletes információkat osztott meg az Északi Áramlat felrobbantásának történetéről. 

Lehullott a lepel: egy görbe éjszaka során szánhatták el magukat az ukránok a végzetes lépésre

Egy átmulatott tiszti éjszaka során születhetett meg az Északi Áramlat gázvezetékének felrobbantásának terve. Zelenszkij le akarta fújni az akciót, de főparancsnoka megtagadta az utasítást – állítja a Wall Street Journal.

2022. szeptember 26-án az Oroszországból Németországba vezető, Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeit több robbanás is érte, ami megszakította a gázellátást. 

A WSJ-nek nyilatkozó informátorok szerint a terv ötlete 2022 májusában pár magas rangú ukrán katonatiszt és üzletember fejéből pattant ki egy az orosz invázió megállításának apropóján tartott koccintás során, miután valaki felvetette, mi lenne, ha felrobbantanák az oroszok számára milliárdos nyereséget biztosító vezetéket. A WSJ leírta: az akció négy résztvevőjével is beszélgettek, akik azt mondták a lapnak, hogy a vezetékek végig célpontként szerepeltek az ukránoknál, és egy német rendőrségi nyomozás is megerősíti az üzleti lap információit.

Meglett, aztán eltűnt az Északi Áramlat feltételezett robbantója

A német főügyész elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen az Északi Áramlat 2022 szeptemberében történt felrobbantásával kapcsolatban. A gyanúsított, Volodimir Z. utolsó ismert tartózkodási helye Lengyelországban volt.
A WSJ szerint 2022. júniusában a holland katonai hírszerzésen keresztül a CIA is megneszelte, hogy mi készül, amely egyrészt értesítette Németországot, másrészt azonnal megkérte Volodimir Zelenszkijt, hogy fújja le az akciót. Az elnök ezt meg is tette, akkori főparancsnoka, a jelenlegi londoni nagykövet, Valerij Zaluzsnij azonban állítólag figyelmen kívül hagyta a kérést, és csak a terveket módosította némileg. A tábornok Ukrajna legjobb különleges műveletekkel foglalkozó tisztviselőit bízta meg az akcióval, köztük a különleges erők ezredesét, Roman Cservinszkijt is, akinek ettől függetlenül jelenleg is zajlik egy bírósági ügye Ukrajnában, és egészen júliusig börtönben is volt.
A dán honvédség az Északi Áramlat 2-nél szivárgó gázt mutatja a dán F-16-os elfogó repülőgépről nézve a dániai Bornholmon 2022. szeptember 27-én.
A dán honvédség az Északi Áramlat 2-nél szivárgó gázt mutatja a dán F-16-os elfogó repülőgépről nézve a dániai Bornholmon 2022. szeptember 27-én.
Kemény János, az NKE John Lukács intézetének tudományos munkatársa szerint az újonnan közölt információk számos kérdést felvetnek, amiknek a további megválaszolására lenne szükség a tisztánlátáshoz.
A WSJ-cikk sugallata szerint a holland hírszerzés képes volt az ukrán vezetés legfelsőbb köreiben olyan emberi forrást toborozni, aki gyakorlatilag a teljes terv birtokában volt (ha elfogadjuk, hogy írásban semmi sem került rögzítésre), vagy pedig olyan lehallgatási kapacitásokkal rendelkezik, ami valamely ezzel kapcsolatos megbeszélés rögzítésére volt alkalmas.
– hangsúlyozta Kemény János, aki szerint „mindkét lehetőség komoly biztonsági réseket feltételezne az ukrán legfelsőbb vezetésben, amit eddig más kérdések kapcsán nyíltan nem láthattunk, sőt, a kijevi vezetés fellépését eddig a magas fokú információbiztonsági fegyelem jellemezte”.
A WSJ írásának másik érdekes felvetése a szakértő szerint, hogy a támadást az ukrán vezérkari főnök bevonásával szervezték meg. Véleménye szerint
a  tagadható akciók egyik fontos történelmi tanulsága, hogy a hivatalos döntéshozási struktúrákon kívül igyekeznek azokat megszervezni, nem pedig azon belül, mert a tagadhatóság így valósítható meg. Az ukrán vezérkari főnök közvetlen részvétele felettébb szokatlan megoldás lenne.

Kemény János furcsának találta, hogy a források egyáltalán nem szólnak arról, hogy az ukránok honnan vették a robbantáshoz szükséges eszközt, mert az ilyesmi nem kereskedelmi forgalomból elérhető felszerelés.

Kapcsolódó

„Ha valóban búvárokkal vitték le az eszközt egy vitorlás hajóról, ahogyan a cikk sugallja, ennek eléggé kicsinek kellett lennie ahhoz, hogy néhány ember képes legyen szállítani és komolyabb feltűnés nélkül a hajóra vinni. Egyúttal jelentős robbanóerejűnek kellett lennie és megbízhatóan működnie az elért eredményhez, ami egy hosszabb fejlesztést sugall”.

A nyilvánosság felé elérhetővé tett korábbi becslések viszont még arról szóltak a Guardian írása szerint, hogy kb. 500 kg-os töltetekről volt szó és négy helyen kellett elhelyezni.

A John Lukács Intézet tudományos munkatársa figyelemre méltónak találta, hogy a cikk szerint

az amerikai fél jelezte közvetlenül a fenntartásait az ukrán féllel, nem pedig a németek, holott az ő projektjük volt a gázvezeték, és az Egyesült Államok ellenezte annak megépítését, szankciókat is életbe léptetett az Északi Áramlat 2 vezetéket építő cég ellen.

Kemény János szerint az is megválaszolásra váró kérdés, hogy miért Németországból származó vitorlással hajtották végre a feladatot, mivel a németeknek fűződik a legkomolyabb érdeke ahhoz, hogy felderítsék a szabotázs hátterét, és

az elérhető hírek szerint elmaradt a keletkezett nyomok eltüntetése is, ami nehezen összeegyeztethető a cikk szerint komoly tapasztalatokkal rendelkező, különleges műveleti hátterű legénységgel.

A szakértő hangsúlyozta: a vitorlás lengyel ellenőrzése pedig leginkább csak kérdéseket vet fel. Nem kizárható, hogy a CIA tudhatott a szabotázsakcióról, de a szerepükkel kapcsolatban, illetve a cikk szélesebb állításaival kapcsolatban elmondható, hogy semmiképpen sem adnak végleges választ az Északi Áramlat vezetékek felrobbantására.

A holland kormány kiáll Ukrajna mellett

Hollandia Ukrajna iránti változatlan elkötelezettségét hangoztatta pénteken Dick Schoof miniszterelnök, és leszögezte: kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit.
– Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is; az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő – fejtette ki a kormányfő a hágai kabinetülést követő sajtótájékoztatóján a témáról feltett kérdésre válaszolva.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szintén nem kívánta kommentálni azon állításokat, amelyek szerint Ukrajnának is köze lehet a gázvezetékek felrobbantásához.
– Úgy gondolom, ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett – szögezte le ő is, és ugyanígy foglalt állást Caspar Veldkamp külügyminiszter.
A német ügyészség a héten egy ukrán állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot az ügyben. Az ukrán elnöki hivatal viszont csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy Kijevnek köze lenne a szabotázsakcióhoz – írta meg az MTI.