Múlt csütörtökön az Európai Unió Bírósága (EUB) bejelentette, hogy rendkívül nagy összegű, 200 millió eurós bírságot ró Magyarországra, amiért a tagállam véleménye szerint rendkívül súlyosan megsértette az uniós jogszabályokat. A megvonás oka a kötelezettségszegési eljárás ítélete, melynek értelmében Magyarország nem változtatta meg a bevándorlók és menedékkérők kezelésére vonatkozó határpolitikáját. 

Ezen felül a 2020-as bírósági ítélet végrehajtását korábban megtagadó magyar kormánynak napi egymillió eurós pénzbírságot is kell fizetnie az intézkedések maradéktalan végrehajtásáig. Az eljárást elindító Európai Bizottság eredetileg napi 6 millió forintnak megfelelő bírság kiszabására kérte fel a bíróságot. Ezzel szemben az intézmény végső döntése ennek a sokszorosát írta elő: napi egymillió eurót, azaz

Kapcsolódó

közel napi négyszázmillió forintot kell fizetnie az államnak az intézkedések maradéktalan végrehajtásáig.

Azáltal, hogy Magyarország a többi tagállamra hárítja a migráció-kezelés pénzügyi vonatkozásait súlyosan megsérti a szolidaritás és a tagállami felelősség igazságos elosztásának az elvét, ami „példátlan és rendkívül súlyos uniós jogsértést jelent” a bíróság szerint.

A luxemburgi székhelyű intézmény megállapította, hogy Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket a nemzetközi védelemért folyamodó személyek ahhoz való joga tekintetében, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarországon maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolása tekintetében sem mutatott együttműködést. A lojális együttműködés elvének megsértésével az álláspont szerint

Magyarország szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika szabályozásainak alkalmazása alól. 

Felháborodott a kormány

A döntés felháborító és elfogadhatatlan

– reagált még aznap Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-bejegyzésében. Az Orbán-kormány korábbi érvelése szerint a kötelezettségszegési eljárás azért volt indokolatlan, mivel Magyarország már az ítélet meghozatala előtt lezárta az úgynevezett „tranzitzónákat”. Ennek ellenére az Európai Bizottság 2022 elején benyújtotta második kérelmét a bírósághoz, mondván, Magyarország nem tett meg minden szükséges intézkedést a testület 2020-as ítéletének teljesítése érdekében. 

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón szintén igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezte a bíróság ítéletét. 

Az ítélet ellentmond az Európai Unió jogának, összeegyeztethetetlen a magyar alkotmánnyal, és azt az országot bünteti, amelyik a kezdettől fogva elutasítja a migrációt és védi a saját, illetve Európa külső határait 

– jelentette ki, majd hozzátette: az ítélet egy „normális bíróságon soha nem születhetett volna meg”. 

Hogy megtudjuk, Magyarország milyen lépéseket tehet az ítélettel szemben, illetve a bírság milyen hatással van hazánk és az EU viszonyára közvetlenül a soros elnökség megkezdése előtt Ember Zoltánt, az Iránytű Intézet munkatársát és Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját kérdeztük külön interjúk keretében.

Precedens nélküli ítélet

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a bíróság döntése azért precedens nélküli, mert egyrészt, a lojalitás és együttműködés elvének megsértése miatt még soha nem marasztaltak el tagállamot, másrészt, a büntetés mértéke a kereseten is túlterjeszkedett. Az Európai Bizottság csupán 7 millió eurós elmarasztalást és az ítélet teljesítéséig napi 6 millió forint bírságot indítványozott, ezzel szemben az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra – hozzávetőleg 80 milliárd forintra- marasztalta el hazánkat, és az ítélet teljesítéséig napi 1 millió eurós bírságot állapított meg. Véleménye szerint valójában az EUB is

az uniós intézmények vezető bürokratáitól már megszokott módon, túlterjeszkedve a hatáskörén próbálja – a jog eszközeit felhasználva – rábírni Magyarországot az illegális migránsok beengedésére.

Magyarország a Lisszaboni Szerződésben foglaltaknak és az uniós jognak megfelelően járt és jár el, sőt a magyar kormány számos jogalkotási aktust is végrehajtott annak érdekében, hogy a hazánknak jogszerűen járó és jogalap nélkül visszatartott forrásokat megkapjuk. Az ítéletnek a hatása negatív lehet a Magyarország és az EU közötti poltikai kapcsolatokra, hiszen ellenérzéseket válthat ki a magyarokból, ami konfliktusokat szülhet és viharossá teheti a brüsszeli-magyar kapcsolatokat.

Európai Unió Bírósága, Luxemburg
Az Európai Unió Bírósága Luxemburgban
Kép: Getty Images

Kohéziós forrásokhoz nyúlnak

Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztet, hogy az Európai Unió Bírósága a bírsággal kapcsolatos sajtómegkeresésre úgy reagált, hogy amennyiben az előírt fizetés nem történik meg, akkor 

a bizottság a beszámítási eljárással az érintett összeget levonja a Magyarországnak az uniós költségvetésbe való következő átutalásából.

Ember Zoltán hangsúlyozta, hogy bár valóban kifejezetten súlyos az ítélet, azért nem eszik annyira forrón a kását, mint ahogyan azt talán egy-egy cikkben olvasni lehetett. A 200 millió eurótól tulajdonképpen elbúcsúzhatunk, viszont sok a félreértés a napi egymillió eurós büntetést körül. Fontos tudni, hogy egyrészt még nem kezdődött meg a napi felszámolás, tehát per pillanat Magyarország még mindig tehetne lépéseket, hogy ezt elkerülje. 

Másrészt ha el is kezd ketyegni az óra néhány hét múlva, akkor is tömbösítve róná ki ezt a büntetést, és nem befizetni kellene, hanem le fogják vonni a kohéziós alapokból felszabadított 10 milliárd eurós uniós forrásból.

(Az uniós források fokozatos érkezése során idén 546,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe – szerk.)

Tehát nem egyszerre, hanem 30-40 napos tömbökben tervezi majd az EU levonni a büntetést, eközben pedig folyamatosan próbál kommunikálni az adott tagállammal, és egyfajta kezet is nyújtani neki, hogy miben tudna segíteni annak érdekében, hogy ez a helyzet ne álljon fenn túl hosszú ideig.

Bírságból pénzügyi támogatás

Annak kapcsán, hogy a magyar kormány mit lép, Orbán Viktornak a pénteki rádióbeszélgetéséből az derült ki, hogy a kormány a 200 millió eurót tudomásul veszi, de továbbra sem szeretné végrehajtani azokat az ajánlásokat (és a mostani végső ítéletet), amiket már korábban is kapott – hívja fel Ember Zoltán a figyelmet. De az EU és hazánk közötti kommunikáció folytán még mindig ki lehet jönni ebből a helyzetből szerencsésebben. Magyarország megteheti azt, hogy ír egy olyan levelet, amiben kifejti, hogy a magyar menekültügyi rendszerre és a határvédelemre nehezedő nyomás következtében 

hajlandó változásokat eszközölni, azonban ehhez szüksége lenne egy sok millió eurós uniós támogatási hozzájárulásra, ami a magyar határvédelmi és menekültügyi rendszer fenntartásához elengedhetetlen lenne. Ezáltal, bármilyen furcsának is hangzik, de a büntetésnek még bevételi vonzatai is lehetnek menet közben.

Miért vártak a választásokig a kihirdetéssel?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az EU Bíróságának részéről egy politikai eszköznek tekinthető, hogy az ítélet kihirdetését az európai parlamenti és önkormányzati választások utánra napolták, mivel a büntetés kiszabását már sejteni lehett az elmúlt időszakban is.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint az EUB-ben is tudták, hogy egy politikai alapon, drákói szigorral meghozott ítélet rendkívül komoly ellenérzést váltana ki az uniós polgárok körében, valamint alátámasztaná a szuverenista pártok azon érvelését, miszerint Brüsszel túlterjeszkedik a hatáskörén és be akar avatkozni a tagállamok belügyeibe. Ami még rosszabb, hogy szerinte az ítélet meghozatalának időpontjáról nem is a „független” EUB rendelkezett, hanem kvázi utasításba kapta.

Mindent összevetve jól látszik, hogy bár Magyarországgal szemben az unió kifejezetten súlyos bírságot szabott ki, a pénzügyi büntetés mértékének csökkentésére még reális esélye van hazánknak.

Az viszont, hogy sikerül-e kedvezőbb körülményeket elérni, nagyban függ a magyar kormány és az unió közötti jövőbeli kommunikáció hangvételétől és az együttműködés jellegétől.