Kizárnak továbbá minden olyan fejlett fegyverrendszert, amelyre vonatkozóan egy harmadik ország „tervezési felhatalmazással” rendelkezik, vagy ellenőrzése alatt áll az esetleges felhasználás.
Ez például kizárná a US Patriot légi- és rakétavédelmi platformot, amelyet az RTX védelmi vállalat gyárt, valamint más amerikai fegyverrendszereket, ahol Washington korlátozza a felhasználási helyüket
–
adott hírt róla a Financial Times, megjegyezve, hogy ez politika győzelmet jelent
Franciaország és más olyan országok számára, amelyek
„Vásárolj európait” megközelítést követeltek a kontinens védelmi beruházásaihoz, az Egyesült Államok védelmi partnerként és szállítóként való hosszú távú megbízhatóságával kapcsolatos félelmek közepette, amelyeket
Donald Trump elnök váltott ki.
A termékek árának legalább 65 százalékát az EU-ban, Norvégiában és Ukrajnában kellene elkölteni. A fennmaradó részt harmadik országokból származó termékekre lehetne költeni, amelyek biztonsági egyezményt írtak alá.
„Megvan a lehetőségünk arra, hogy valóban kiépítsük az európai védelmi ipart”
– mondta
Kaja Kallas, EU fődiplomata, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború megmutatta a külföldi, korlátozások nélküli fegyverek fontosságát.
Az Egyesült Királyság keményen lobbizott azért, hogy bekerüljön a kezdeményezésbe, védelmi vállalatai, köztük a BAE Systems és a Babcock International, mélyen integrálódtak az olyan uniós országok védelmi iparába, mint például Olaszország és Svédország.
Ha harmadik országok, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország részt kívánnak venni a kezdeményezésben, védelmi és biztonsági partnerséget kell aláírniuk az EU-val.
A lépés jelentős megdöbbenést okozott a brit védelmi szektorban. Az Egyesült Királyság egyik vezető védelmi ipari bennfentese szerint ez „jelentős aggodalomra ad okot”, és hozzátette:
Rengeteg lehetőséget látunk, és helyes, hogy az Egyesült Királyságot Európa részének tekintik, de ha az EU – és különösen Franciaország – ügyeskedni fog ezzel kapcsolatban, az aláássa a közös és egységes Európa filozófiáját védelmi és biztonsági szempontból.
A terv értelmében az uniós országok a hitelek 35 százalékát Norvégiából, Dél-Koreából, Japánból, Albániából, Moldovából, Észak-Macedóniából és Ukrajnából származó alkatrészeket használó termékekre fordíthatnák – közölték tisztviselők.
Az Országgyűlés többsége nem kér a közös európai hitelfelvételből
Nem szavazta meg a parlament az Európai Bizottság elnökének javaslatát, a REARM Europe tervet, amely a tagállamoknak hiteleket biztosítana, és amelyeket az Európai Unió költségvetése garantálna. A maximum 150 milliárd eurós eszközzel az Európai Bizottság célja, hogy hozzájáruljon az európai védelmi képességek növeléséhez.