Az Unió részéről ez a döntés abban az esetben bizonyulhat jelentősnek, ha a nagy kibocsátással rendelkező nemzetközi szereplők, mint Oroszország, Kína és az USA is hasonló szabályozással állnak elő, ám erre jelenleg kicsi az esély.

Az ENSZ 2021-es glasgow-i klímacsúcsán aláírt ígéret értelmében az USA és az EU vezetésével 2030-ig 30 százalékkal csökkenteni kell a globális metánkibocsátást. Ez a célkitűzés összhangban van az EU 2030-ig megfogalmazott klímacéljával, melynek értelmében az évtized végéig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenteni kell az összes üvegházhatású gáz kibocsátását (Fit for 55).

Alig néhány héttel a COP28 klímakonferencia előtt, a Tanács és a Parlament ideiglenes politikai megállapodást ért el a fosszilis energiahordozók energia ágazatai működése során kibocsátott metán nyomon követéséről és csökkentéséről. Az ideiglenes megállapodás értelmében

a gáz-, olaj- és szénipar a legszigorúbb ellenőrzési szabványok szerint lesz köteles mérni, monitoringozni, majd jelenteni és folyamatosan ellenőrizni a tevékenységéből származó metánkibocsátást.

A széndioxidnál többszörösen veszélyesebb üvegházhatású metán kibocsátásának kontrolljára vonatkozó szabályozás valójában a gáz légkörbe kerülésének csökkentését eredményező intézkedések meghozatalát próbálja elérni. Az előírások nem pusztán az EU tagországainak szabályozó hatóságaira és szénhidrogén ipari szektorára, valamint azok vállalataira vonatkoznak majd, hanem érintik az EU belső piacára exportáló nemzetközi szereplőket is. 

Hogyan nézne ki a szabályozás?

A szerdán elfogadott tervezet értelmében az EU-ban működő olaj-, gáz- és szénipari vállalatoknak 2027-re az egész EU-ban fel kell tárniuk a metánszivárgásokat, majd azok monitorozása mellett az okokat is meg kell szüntetniük. Az importőröknek pedig 2030-ra kell megfelelniük a metánintenzitásra vonatkozó, még meghatározásra váró maximális küszöbértékeknek. Így az EU szabályozás hatálya a szénhidrogén kitermelés és -ipar nemzetközi szereplőire is kiterjedne. 

Az uniós tárgyalófelek megállapodtak abban is, hogy az olaj- és gázkitermelés során a metán szinte teljes kiszellőztetését és fáklyázását megtiltják. Az üzemeltetőknek a jogszabály hatálybalépésétől számított egy éven belül - miután az Európai Parlament hivatalosan is aláírta - szivárgás-ellenőrzést és -felmérést kell végezniük.

Az uniós tárgyalófelek azonban a héten nem állapodtak meg az energiaágazatból származó metán csökkentésére vonatkozó konkrét célkitűzésről, ahogyan azt a parlament kérte. Ennek egyik oka lehet az, hogy a szabályok betartásához szükséges monitoring rendszer kiépítéséhez és nyomában a metán emisszió érdemi csökkentéséhez az érintett iparági szereplőknek olyan pótlólagos beruházásokat kell majd végrehajtaniuk, amelyek jelenleg még nem kalibrálhatóak megfelelően.

Miért fontos tényező a metán?

A metán a globális felmelegedés mintegy harmadáért felelős. Rövidebb ideig marad a légkörben, de intenzívebb felmelegítő hatása van, mint a szén-dioxidnak. Ennek eredményeként

gyorsabb megoldásnak tekinthető az éghajlatváltozás visszaszorítására irányuló erőfeszítésekben a metánkibocsátás csökkentése.

A földgáz 97 százaléka metán, amelynek nagy része az olaj és a gáz kitermelése és elosztása során jut a légkörbe. Egyfelől a felszínre hozatali technológiák tökéletlensége, másfelől ún. hálózati veszteségként, a vezeték hibák okozta szivárgások miatt. Ez utóbbit pl. a gázelosztó és szolgáltató vállalatok beépítik az áraikba, azaz azt a végső fogyasztók fizetik meg.

Az EU a változáshoz kevés lesz

A világ legnagyobb metánszennyezői – köztük Kína, Oroszország és India – nem írták alá a globális kötelezettségvállalást, bár Kína az elmúlt héten tett egy kis lépést azzal, hogy vállalta a metánszivárgás nyomon követését.

Az Európai Unió katalizátora lehet a metánkibocsátás mérséklését célzó változásoknak, de jelentős szereplője biztosan nem.

A világ legnagyobb metánszennyező országai egyelőre nem tűnnek úgy, hogy hajlandóak lennének, akár csak csekély mértékben is, változtatni az eddigi energetikai gyakorlatukon.

Az EU belső piacán érvényesítendő szabályozás ugyanakkor költség növelő hatásain keresztül tovább erodálhatja az uniós versenyképességet.

Ezt mérséklendő, Jutta Paulus, az Európai Parlament zöldpárti képviselője és a megállapodás vezető tárgyalója szerint az egyezmény alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU nyomást gyakorolhasson a többi országra. Ezáltal pedig a COP28 konferencián javítsanak az éghajlatváltozással kapcsolatos globális célkitűzéseken.

Hozzátette: “Politikai szempontból: nagyon fontos, hogy teljes mellszélességgel menjünk a COP-ra, megmutassuk, hogy teszünk lépéseket a metán ellen, és a határainkon túlra is tekintünk, mert tudjuk, hogy az energiánk túlnyomó többsége importból származik".

Változás a beszerzési oldalról

Az importszabályok valószínűleg a főbb gázszállítókat, köztük az Egyesült Államokat, Algériát és Oroszországot fogják leginkább sújtani. Moszkva tavaly csökkentette az Európába irányuló szállításokat, az így keletkezett piaci vákuumot azóta Norvégia igyekszik kitölteni Európa legnagyobb vezetékes gázszállítójaként. A fentiek alapján az EU számára az a tény messze nem közömbös, hogy a norvég kitermelés a világ egyik legalacsonyabb metánintenzitású gáz ágazata.

Tieger Endre – az EuroAtlantic Zrt. elemzője