Egy 27 európai szerkesztőségből álló csoport és a Follow the Money szervezet készített egy tanulmányt arról, hogy az Európai Unió mely politikai pártjaihoz mennyi pénz jut különféle magánadományozóktól. Az Európai Unió 25 országában több mint 200 politikai párt pénzügyi beszámolóját ellenőrizték. 

Kiderült, hogy a 2019-2022-es években az összes vizsgált párt összesen mintegy 664 millió eurót kapott magánadományozóktól. Ennek negyede (150 millió) került jobbos vagy balos populista pártokhoz.

Kapcsolódó

A legtöbbet - nagyjából 97 millió eurót - a szélsőjobb kapta

- írja a tanulmány alapján az Euractiv. 

A jelentés készítői arra külön felhívták a figyelmet, hogy a legtöbb politikai párt nem ad tájékoztatást arról, hogy mely személyek vagy cégek járulnak hozzá pénzzel tevékenységükhöz. Az átláthatóság hiánya ugyanakkor növeli a korrupció vagy más potenciálisan veszélyes gyakorlatok kockázatát. 

Az összegyűjtött adatok azt is jól mutatják, hogy a pártok bevételei ráadásul jelentősen nőttek ezekből a forrásokból. 

Franciaországban 2019-ben még csak a támogatások 13 százaléka érkezett láthatatlan adományozóktól, 2022-ben ez a szám már 38 százalék volt. Ennek fő kedvezményezettje pedig elsősorban az erősen jobboldali Marine Le Pen- féle Nemzeti Tömörülés, az Eric Zemmour-féle Visszahódítás, valamint a szélsőbalos Engedetlen Franciaország volt. 

Lettországban  - amely amúgy az átláthatóság egyik mintapéldája - még ennél is nagyobb mértékben nőtt a szélsőséges és populista pártok magánpénzből történő támogatottsága. Míg 2019-ben 9 százalék, 2022-ben pedig már 36 százalék volt, aminek nagy része a populista jobboldali Nemzeti Szövetség számlájára folyt be.

Szlovéniában, Lengyelországban, Portugáliában, Görögországban a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali és populista pártok kapják a politikai pártoknak juttatott összes magánadomány több mint felét. 

A négy olasz párt helyzete hasonló: Giorgia Meloni olasz testvérei, Matteo Salvini Ligája , a Forza Italia és az Öt Csillag Mozgalom – a támogatásaik 55 százalékot kapják a szinte követhetetlen magánadományokból. Lengyelországban az előző kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a finanszírozásának 44 százalékát kapta nem állami forrásból. 

Giorgia Meloni miniszterelnök, az Olaszország Testvérei kampánykörútján
Giorgia Meloni miniszterelnök, az Olaszország Testvérei kampánykörútján
Kép: AFP, Tiziana Fabi

Görögországban és Portugáliában viszont annyiban más a helyzet, hogy ott egyértelműen a szélsőbal kapja a legtöbb magánadományt. A Görög Kommunista Párt és a Portugál Kommunista Párt esetében is ez a büdzsé több mint 50 százalékát jelenti. 

Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon a pártok bevételének háromnegyede viszont közpénzekből származik.

A nemzetközi vizsgálat Magyarországot pártfinanszírozás szempontjából a transzparensebb országok közé sorolta, mivel a magyar pártok kötelesek minden évben feltölteni a weboldalukra a költségvetési adataikat, az ötszázezer forint feletti összegek adományozóinak nevét pedig nyilvánosságra kell hozniuk. A Direkt36 szerint - amely szintén rész vett a munkában - azonban ez sem biztosítja ugyanakkor a teljes átláthatóságot, ugyanis a pártok csak neveket közölnek, viszont olyan adatokat – például születési dátum vagy lakcím –, amelyek alapján be lehetne azonosítani a támogatókat, nem tesznek közzé.

A kutatás alapján egyébként itthon messze a kormánypárt van a legkevésbé kiszolgáltatott helyzetben: 2022-ben a pénzeik 55 százaléka nem állami forrásból érkezett. 

A Fidesz több mint kétszer akkora összeget gyűjtött össze a négy év során, mint az őket a sorban követő DK, amely több mint 611 millió forintot kapott.

A harmadik legnagyobb összeget az MSZP gyűjtötte, a pártnak több mint 502 millió forintot adományoztak magánszemélyek.

A vizsgált időszakban tehát toronymagasan a Fidesz kapta a legtöbb adományt – közel másfélmilliárd forintot – melynek nagy része ötszázezer forint alatti összeg volt, tehát ezek esetében nem ismert az adományozó személye. A nevesített adományozók között a HVG korábban beazonosított állami üzletekben érdekelt vállalkozókat is, például a WHB építőipari csoport tulajdonosát, Paár Attilát.

Ahogy a tanulmány írja: nem ritka, hogy az Európai Parlament képviselői – akik havonta bruttó több mint 3,8 millió forintnak megfelelő összeget keresnek – a tagdíj mellett adományokat is fizetnek a pártjaiknak. Az ötszázezer forint feletti adományok listájából látszik, hogy a vizsgált négy év alatt a Fidesznek például Trócsányi László közel 4 millió forintot, Deli Andor több mint 4,5 millió forintot, Kósa Ádám több mint 5,7 millió forintot adományozott. A Momentum másfél millió forintot kapott Donáth Annától, és szintén ekkora összeget Cseh Katalintól.

A 2019 és 2022 közti időszak legbőkezűbb adományozója egyébként a politikai karrierje előtt vállalkozásaiból meggazdagodott korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc volt, aki csak 2021-ben közel 49 millió forintot adományozott pártjának, a Demokratikus Koalíciónak. Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a 4 év során közel 9 millió forintot adományozott a pártnak.

A magyar helyzetet emellett bonyolítja, hogy a politikai kampányokban a pártoktól elvileg független, de velük együttműködő, vagy legalábbis őket támogató szereplők is részt vesznek. Rendszeresek például az olyan, a Fidesz érdekeit szolgáló kampányok, amelyeket civil szervezetek – például a CÖF –, vagy kormánnyal szimpatizáló közösségi médiás szereplők hajtanak végre, gyakran kormányközeli forrásokból. Sőt, Magyarországon az is általánossá vált, hogy közvetlenül a kormány folytat nyilvánvalóan politikai célú hirdetési kampányokat. Az ellenzéki oldalon is megjelentek olyan szereplők – például internetes kiadványok –, amelyek nyilvánvalóan politikai célokat szolgálva működnek.