Németország mélyreható változáson megy keresztül, mióta Oroszország 2022 elején megtámadta Ukrajnát. Olaf Scholz kancellár fordulópontot ígért az alulfinanszírozott védelmi képességek újjáépítésében, ennek szellemében szorgalmazza Boris Pistorius, hogy a fegyveres erőket mielőbb készítsék fel a háborúra.
A szövetségi védelmi miniszter által csütörtökön bejelentett, teljes szerkezeti reform végrehajtására mindössze hat hónapot szán a kormány, a cél az, hogy egy agilisabb és hatékonyabb struktúrát alakítsanak ki.
Ezzel Németország vezető szerepet foglalna el az európai védelmi rendszerben és legnagyobb EU-s tagjaként támogatni kívánja a NATO-t a Putyin jelentette veszélyek leküzdésében.
Európa fenyegetettségi helyzete romlott. Mindenki számára világosnak kell lennie: megvédjük országunkat és a szövetségeseinket, ezért senkinek ne jusson eszébe, hogy NATO-területként támadjon meg minket – jelentette ki a miniszter.
Központosított csúcsparancsnokság jön létre
Az európai szupererőhöz 2031-re a német hadsereg jelenlegi, 181 ezres létszámát több mint húszezerrel tervezik növelni és a hivatásos katonákat mentesítik minden adminisztratív feladat alól, hogy bármikor bevethetők legyenek.
A több mint 30 oldalas reformcsomag egyik fő pillére, hogy a szövetségi államokban szétszórtan működő haderő irányítását központosítják, és őszig egyetlen operatív hadműveleti parancsnokságot hoznak létre, amely mind a hazai, mind a nemzetközi műveletekért felelős lesz. Ezzel a Bundeswehr tervezése és a légierő, a haditengerészet, valamint a szárazföldi csapatok irányítása szövetségi szinten egy kézbe kerül az eddig főként Potsdamból és Berlinből koordinált, területi parancsnokságok helyett.
A létrejövő csúcsközpont tartja majd a kapcsolatot a NATO-val, az EU-val és a szövetségi államokkal, illetve a vészhelyzetekben közreműködő biztonsági központtal, a Szövetségi Műszaki Segélyügynökséggel (THW) – számol be a Süddeutsche Zeitung.
Önálló katonai ág lesz a kibervédelem
Mivel a honvédelem napjainkban túlmutat a szárazföldi, tengeri és légi hadviselés hagyományos dimenzióin, és egyre inkább hibrid taktikával, a digitális térben zajlik, a jövőben három helyett négy fegyveres ág lesz a németeknél.
Ennek megfelelően Boris Pistorius azt is bejelentette, hogy a hadseregnél működtetett Kiber- és Információs Űrparancsnokságot a negyedik, teljes értékű alhaderővé emeli, amely egyenrangúvá válik a haditengerészettel, illetve a légi- és a szárazföldi haderővel. A kibervédelmi felelősök feladata lesz például az űrből érkező hibrid fenyegetések és a dezinformációs kampányok elemzése, az elektronikus felderítés és a digitális infrastruktúra védelme.
Emellett mind a négy katonai ág mögé egy közös támogató szektort alakítanak ki, amely olyan kulcsfontosságú funkciókat lát el, mint az egészségügyi szolgáltatások, a logisztika, a katonai rendőrség, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek védelme.
Következik a kötelező katonai szolgálat
Figyelembe vettük azokat a struktúrákat, amelyek valamilyen fajta kötelező katonai szolgálat visszaállításához vezethetnek – közölte a védelmi miniszter, utalva rá, hogy a reform megvalósításával egyre biztosabb: újra bevezetik a kötelező katonai szolgálat intézményét Németországban.
A besorozást elvileg majd úgy tervezik, hogy a katonák továbbra is elláthassák a jelenlegi munkájukat, de védekezést igénylő vészhelyzetben azonnali sorkatonaság lép életbe.
A lehetséges működési modellekről jelenleg is egyeztetnek, de a sietséget mutatja, hogy várhatóan még áprilisban sor kerülhet az ezzel kapcsolatos politikai megbeszélésekre. Mivel a tartalékosok száma jelenleg is túl alacsony egy esetleges vészhelyzethez, tesztelik a svédországi modellekhez hasonló megoldásokat is a fiatalabb korosztályú férfiak és nők bevonásával.
A kötelező katonai szolgálat aktiválása ugyanakkor várhatóan hatalmas viták elé néz, a kiszivárgott elképzelést ugyanis már rengeteg kritika és ellenállás érte a koalíciós partnerek, illetve a német lakosság részéről.