Európa is szenved a munkaerőhiánytól, íme, kikre lenne óriási szükség

Az európai munkaerőpiac az elmúlt évek megpróbáltatásai ellenére rendkívüli stabilitást mutatott, sőt képes volt még növekedni is. A magyar mutatók az európai átlagnál is kedvezőbbek voltak. E körülmények között nemcsak a sajtóban sokat emlegetett szakmákban alakult ki hiány, hanem Európa-szerte számos ágazatra és foglalkozáscsoportra jellemző volt a szűkösség – írja összefoglalójában az oeconomus.

Az európai foglalkoztatási ráta 2023 első negyedévében már meghaladta a 75 százalékot, vagyis a koronavírus-járvány és az azt követő áruhiányok, az energiaválság és a magas infláció ellenére stabil maradt.

Ugyanebben az időszakban Magyarországon a foglalkozgatás meghaladta az európai átlagot, 80,6 százalék volt. A munkanélküliség is rendkívül alacsony szinten alakult, az unióban 5,9 százalékon állt, míg hazánkban 4,0 százalékot mutatott.

A különböző ágazatokban már szakemberhiány is kialakult.

Az Európai Bizottság nyári tanulmánya megállapítja, hogy az európai vállalatok és az állami szféra továbbra is – a koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan – munkaerőhiánnyal küzdenek és várhatóan továbbra is fennmarad mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokban, ami új munkahelyek teremtésének és a nyugdíjba vonuló munkavállalók helyettesítésének szükségességének tudható be.

Az olyan ágazatok, mint az építőipar, az egészségügy és a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika, de ezek közül is különösen az IKT szektor (információs és kommunikációs technológia) voltak a leginkább érintettek 2022-ben.

E hiányok valószínűleg fokozódni fognak, mivel a munkaképes korú népesség a 2022-es 265 millióról 2030-ra 258 millióra csökken.

A tartós munkaerőhiányt kiváltó okok és strukturális tényezők foglalkozásonként és ágazatonként eltérőek.

Az egyes szakmák, például az orvosok, ápolók, gondozók és járművezetők esetében a kihívást jelentő munkakörülmények vagy az emberierőforrás-menedzsment nehézségei hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai munkáltatók nehezen tudják megtartani és vonzani a munkavállalókat. Eközben más foglalkozások esetében, mint például a technológia és a mérnöki munkák területén a rendelkezésre álló, rendkívül speciális készségek hiánya is hozzájáruló tényező.

Egyes foglalkozásokban a munkaerőhiányt a szükséges zöld átállás és a kapcsolódó digitalizáció miatt változó készségek és foglalkoztatási igények is súlyosbíthatják.

A foglalkoztatás növekedése várható egyes olyan ágazatokban és foglalkozásokban, amelyek már most munkaerőhiánnyal küzdenek, mint például a szállítás és raktározás; vagy a jövőben jelentkezik a hiány, mint például a kibocsátássemleges technológiák, vízellátás, hulladékgazdálkodás, valamint bizonyos tudományos és mérnöki szakmák, de a telekommunikációs szektorban is jelen lesz.

Európai szinten további nehézségeket okoz, hogy a nők, az alacsonyabb iskolázottságúak, a migráns háttérrel rendelkezők, valamint az idősek és a fiatalok alacsonyabb munkaerő-piaci részvétele szintén hozzájárul a munkaerőhiányhoz.