Több mint kétmillióval nőtt azoknak a munkavállalóknak a száma, akik nem engedhetik meg maguknak az egyhetes szabadságot – derült ki az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) uniós adatainak elemzéséből, amely a 2021 és a 2022-es adatokat hasonlítja össze.
Becslések szerint 39,7 millió dolgozó ember (15 százalék) nem engedhette meg magának, hogy egy hétig távol nyaraljon otthonától, sem saját országában, sem külföldön 2022-ben – ez a szám 2021-ben 37,6 millió (14 százalék) volt
A legnagyobb százalékpontos változás Írországban (+3,8 százalék) és Franciaországban (+2,5 százalék) történt.
A csökkenés ellenére továbbra is Olaszországban van a legtöbb munkavállaló, aki nem engedheti meg magának a pihenést (6 074 387).
- Romániában (36 százalék) / Románia helyzete valószínűleg javult, mivel a kormány 23 százalékkal emelte minimálbért, és megerősítette a szakszervezetek helyzetét./
- Cipruson (25 százalék) a legmagasabb a szabadságot nem engedő munkavállalók aránya
- Görögországban is hasonló a helyzet (25 százalék).
- Magyarország 24,3 százalékkal a negyedik helyen áll. 82 ezerrel több ember nem nyaralt, mint egy évvel korábban. Ez 1 455 824 magyart jelent.
A régióban Bulgáriában 23 százalék, Szlovákiában 18,9 százalék, Horvátországban pedig 19,4 százalék az érintettek aránya. Ausztriától és Szlovéniától pedig nagyon lemaradunk (5,9 százalék és 7,9 százalék).
A 82 ezres növekedés a magyarországi adatokban 1,58 százalékpontos emelkedést jelent, ami magasabb az EU-átlagnál (egy év alatt átlagosan 0,85 százalékponttal nőtt a nyaralni nem tudók aránya), bár nem kiugróan rossz arány.
Hollandiában jó a helyzet, mindössze 0,37 százalékponttal nőtt az arányuk a nyaralni nem tudóknak, de ez a dolgozóknak még így is csupán 5,6 százaléka.
A 2023-as adatok még ennél is rosszabbak lehetnek, miután tavaly nyáron a nyaralási költségek rekordnövekedésnek indultak, és a tavalyi reálbérek az EU-ban a profitvezérelt infláció miatt csökkentek.