A hőmérséklet emelkedésével, az egyre gyakoribb aszályokkal és a vízkészletekre nehezedő növekvő nyomással a vízhasználat és a vízhiány kérdései egyre fontosabbá válnak.
A vízhasználati index plusz (WEI+) segít megérteni a vízhiány mértékét azáltal, hogy a teljes vízfogyasztást méri az adott területen és időszakban rendelkezésre álló megújuló édesvízkészletek százalékában. Az értékek 20 százalék felett általában vízhiány jeleit mutatják, míg a 40 százalék feletti értékek súlyos vízhiányt jelentenek.
Kapcsolódó
Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2022-ben az EU WEI+ értéke 5,8 százalék volt, ami 0,9 százalékpontos növekedést jelentett 2000-hez képest. Ez volt a legmagasabb érték a 2000-es adatgyűjtés kezdete óta.
Cipruson veszélyes a helyzet, Magyarország jól áll
A legveszélyesebb, 40 százalék feletti kategóriában egyedül Ciprust találhatjuk, ahol 71 százalékos értéket regisztráltak. Ez igen súlyos helyzet, főleg ha megnézzük, hogy 2000-ben ez az érték még 59,5 százalékon állt ebben az országban.
A közepesen problémás kategóriába – 20-40 százalék között – mindössze Románia és Málta került, előbbinél 21, míg utóbbinál 34,1 százalékon áll a mutató. Ez sem túl jó, de mindenképp bíztatóbb a helyzet, mint Cipruson.

Szerencsére a legtöbb uniós ország a fenntartható kategóriába tartozik, ahol 0 és 20 százalék közötti értéket mértek. A legjobb számokat
- Lettország (0,2 százalék),
- Horvátország (0,3 százalék),
- Svédország (0,3 százalék),
- Szlovákia (0,4 százalék)
- és Litvánia (0,4 százalék)
hozta.
Magyarország 1,7 százalékon áll, ezzel a 11. helyen állunk a 27 uniós tagállam közül.
Az EU-s átlag 5,8 százalék volt 2022-ben.
Nincs esély arra, hogy csökkenjen a vízhiány
A vízhiány az Európai Unió területének 34 százalékát érintette 2022-ben. Annak ellenére, hogy a vízelvonás 19 százalékkal csökkent az EU-ban 2000 és 2022 között, a vízhiányos állapotok által érintett területek összességében nem csökkentek. Sőt, a helyzet 2010 óta felerősödött. Ez, és az a tény, hogy
az éghajlatváltozás várhatóan tovább növeli az aszályok gyakoriságát, intenzitását és hatásait, nagymértékben valószínűtlenné teszi, hogy 2030-ra csökkenjen a vízhiány.
További erőfeszítésekre van szükség a fenntartható vízhasználat biztosításához, hiszen az édesvízkészletek nélkülözhetetlenek az emberi egészséghez, a természethez, valamint a gazdaságok és társadalmak működéséhez. Ezeket az erőforrásokat azonban Európa-szerte többféle nyomás fenyegeti. Ennek megoldására a vízügyi keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy támogassák a rendelkezésre álló vízkészletek fenntartható használatát és hosszú távú védelmét.
A vízhiány konstans jellemző Dél-Európában, a lakosság körülbelül 30 százaléka él állandó vízhiányos régiókban, 70 százaléka pedig olyan területeken, ahol erős a stresszfaktor a vízhiány miatt. A mezőgazdaság, a közüzemi vízellátás és a turizmus jelentős nyomást gyakorol az édesvízkészletekre ebben a régióban.


A vízhiány azonban túlmutat Dél-Európán, ugyanis számos vízgyűjtőt érint az EU-ban, ahol a városi népsűrűség, a közellátás, az energia és az ipar céljára történő vízkivétel jelentős tényező. Az elmúlt évtizedben az aszályok gyakorisága és súlyossága is megnőtt, ami hatással van a szezonális vízkészletre.
Tavaly nyáron már korlátozást is kértek
Tavaly nyáron hazánkban is tapasztalhattuk, hogy a tartós aszály milyen következményekkel jár. Az illetékes hatóságok több alkalommal is arra kérték a lakosságot, hogy fogják vissza magukat a vízhasználatot illetően. Július közepén a Duna Menti Regionális Vízmű 15 Budapest környéki település lakóit kérte arra, hogy korlátozzák az ivóvíz felhasználását. A vízmű szerint ez szükséges volt ahhoz, hogy a vízellátás zavartalan maradhasson.
A DMRV arra kértea lakosságot, hogy
- törekedjenek az ésszerű vízfogyasztásra: korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását (például medencetöltés), annak érdekében, hogy minden felhasználó ivóvízhez juthasson,
- mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki,
- kérték továbbá az önkormányzat közterületi (például tűzcsapokról történő) locsolási célú vízvételezésének szüneteltetését.
Már most problémás itthon a vízhelyzet
Idén sem sokkal jobb a helyzet, hiszen az elmúlt hónapok csapadék nélküliek voltak, ezt pedig megérzi a hazai mezőgazdaság. Emiatt az energiaügyi miniszter március 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. Az intézkedés célja, hogy megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetőek legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai.
Kifejtették, a kontinens időjárását jelenleg hatalmas kiterjedésű anticiklon határozza meg, amelynek hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő.

Jelenleg az erősen aszályos 2022-es év februárjához képest is nagyobb mértékű az aszályhelyzet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) beszámolója szerint a Kárpát-medence 20 százalékkal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek. A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30 százaléka hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs.
A sokévi átlaghoz képest decemberben csaknem 50, januárban mintegy 35, februárban 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott.
Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt egy heti csapadék nem képes pótolni.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Mégse jön szerdán Netanjahu, ekkor zárják le Budapestet

Nagy bejelentést tett a BYD, Győrre esett a választás

Besokalltak a futárok, ennyi pénzért nem akarnak dolgozni

Több száz medve kilövését hagyták jóvá Szlovákiában

Meglepőt húzott a lakosság az állampapírpiacon

Drasztikus negyedév virradt Muskra: mélyrepülésben a Tesla eladásai

Nehogy most váltson nyári gumira: Ausztriában cudarul megbüntethetik érte

Ennek fele sem tréfa: Szlovákiában katonák járőröznek, Csehországban hermetikusan zárnak

Trump 34 százalékos vámot jelentett be Kínára, 24-et Japánra, 20-at az EU-ra és 10-et az Egyesült Királyságra
