Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön elfogadásra javasolta a magyar középtávú költségvetési tervezetét.

Az értékelés kiadását az eredeti határidőhöz képest halasztották, és a kormány módosította a kiadások növelésének arányát 2025 és 2028 között: az átlagos növekedés négy százalékkal kisebb lett a korábbi több mint 4,6 százalékhoz képest

Kapcsolódó

- írja a Telex.

A magyar kormány ellen tavaly uniós eljárás indult költségvetési túlköltekezés miatt. Az EB tavaly novemberben saját ajánlást adott ki Magyarországnak, de a most elfogadott dokumentum ezt is átírja.

A módosított tervezet a következő négy évre általában jobban visszafogná a költekezés növelését:

  • 2025-re az eredeti 6,1 százalék helyett 4,3 százalékot ígér a kormány;
  • A 2026-os választási évben viszont nagyobb növekedéssel, 3,8 helyett 4 százalékkal;
  • 2027-re 4 helyett 3,9 százalékkal;
  • 2028-ra 4,8 helyett 3,7 százalékkal számolnak.

A tervezetnek azért is van jelentősége, mert

tavaly a magyar kormány ellen - hat másik országgal együtt - uniós eljárás indult a költségvetési túlköltekezés miatt.

Elfogadott költségvetési terv híján az EB novemberben saját ajánlást adott ki, hogy a kormány hogyan feleljen meg a szabályoknak, és lépjen ki a túlzottdeficit-eljárásból. A most elfogadott dokumentum számos számban felülírja ezt az ajánlást.

  • A túlzottdeficit-eljárásban kiadott ajánlás szerint a magyar kormány a kiegészítéssel „reflektál az újabb adatokra egy módosított kiadási pályával”, hogy „hitelesen lefelé mutató úton tartsa” a 2025-2028-as időszakban, és biztosítsa a hiány GDP-arányosan három százalék alá szorítását.
  • Ezt az uniós szabályokban meghatározott mértéket 2026-ra érné el, így abban az évben vetnének véget az eljárásnak. A magyar költségvetési terv elfogadása előtti, tavaly novemberi bizottsági ajánlás még 2027-tel számolt.

Eddig 22 tagállam adta be a költségvetési tervezetét a 27-ből; a többiben nemrég volt választás vagy hamarosan lesz. A magyar kormány eleve az eredeti határidőnél később adta le a tervét, amit ugyan az EB-vel egyeztetve tett, de a hasonló cipőben járó horvátokról - másik 20 tagállamhoz hasonlóan - már tavaly megjelent az értékelés. Csak ők és a ciprusiak adtak be a magyarokhoz hasonlóan kiegészítést. Eddig egyedül a hollandoknál volt példa arra, hogy egy tervet hivatalosan is visszadobásra ajánljanak.

A mostani bizottsági dokumentum egy ajánlás, amit hivatalosan a tagállamoknak kell elfogadniuk. Erre elvben már a pénzügyminiszterek jövő keddi találkozóján lenne lehetőség, de a lap értesülése szerint várhatóan csak februárban döntenek a magyar tervről. A magyar kormánynak április végére kellene „hatékony intézkedéseket” tennie, és információkat adnia arról, hogyan haladt a végrehajtással.

Tavaly novemberben a Magyar Közlönyből derült ki, hogy az Orbán-kormány felmentette magát a középtávú költségvetési tervezés alól. A részletekről ITT olvashat.