Kedden az Európai Parlament képviselői hivatalosan is elfogadták a Tanáccsal már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy

  • 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása;
  • 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően – olvasható az Európai Parlament oldalán.

2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie.

Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. A tagállamok ennek teljesítéséhez a teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik majd alapul, így tehát az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell.

A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel

  • 2030-ra legalább 16 százalékkal;
  • 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását.

Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy

  • 2030-ra 16 százalékuk;
  • 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.

A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.

A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos leszerelése is cél.

A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével.

A cél az, hogy:

  • 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben;
  • 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez.

A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják.

És vannak kivételek

Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli energiafogyasztás 40 százaléka, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára. 2021. december 15-én ezért az „Irány az 55 százalék!” klímavédelmi csomag részeként jogalkotási javaslatot fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására. A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet pedig jogilag kötelezővé tette mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek elérését.