Az EU megszokta a bajt a magyar kormányfővel, aki most éppen azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja az unió Ukrajna-politikáját. A jobboldali populista Orbán Viktort általában csak akkor érdeklik az unió szabályai, ha azokkal – például a vétójogával – engedményekre kényszerítheti az EU-t. Éppen ezért Brüsszelben gyakran használják ugyanabban a mondatban a „Magyarország” és a „zsarolás” szavakat – írja brüsszeli tudósítójuk nyomán a legnagyobb németországi napilap, a keményvonalas baloldali Süddeutsche Zeitung, valamint a Berner Zeitung nevű, svájci testvérlapja.

Eszerint Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke hétfőn azért repült Budapestre, hogy zárt ajtók mögött megpróbálja megakadályozni Orbán Viktort egy újabb zsarolásban, amely Európa egységét veszélyezteti.

Kapcsolódó

Úgy értékelik, hogy a tanácselnök egy szokatlan és ellentmondásos utazásra kényszerült, mivel a helyzet súlyos: Orbán néhány napja Michelnek írt levelében bejelentette, hogy a decemberben Brüsszelben tartandó, uniós csúcson megvétózná a közös döntést Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. 

Ugyanez vonatkozik a megszállt ország további, 50 milliárd eurós pénzügyi támogatására is – idézik a magyar kormányfőt.

Reális-e még az ukrán győzelem?

Orbán Viktor levele nagy feltűnést keltett Brüsszelben, amelyben azt kérdezte, egyáltalán reális-e még az a stratégiai uniós cél, hogy Ukrajna győzelmet arasson az Oroszországgal vívott háborúban, mivel a helyszíni helyzet kétségeket ébreszt ezzel kapcsolatban, ami az uniós célok és eszközök kiigazítását indokolhatja. Utalt Európa háború utáni lehetséges biztonsági architektúrájára is, és felvetette, hogy Ukrajna EU-csatlakozási vágya hogyan egyeztethető össze a politikai és gazdasági realitásokkal – idézi a kontinens egyik legolvasottabb német hetilapja, a Spiegel. A miniszerelnök szerint a vita alapját az orosz szankciók és az ukrajnai támogatások következményeinek elemzése kell, hogy képezze. A bizottság például még nem közölte, hogy a büntetőintézkedések milyen hatással lesznek az európai gazdaságra. Az EU háborús pénzügyi támogatása Ukrajnának jelenleg csak az év végéig garantált – Brüsszel eddig összesen 85 milliárd euróról döntött, az újabb, 50 milliárdos utalást 2027 végéig kapná a tagjelölt ország.

Fico és Wilders már nem akarják támogatni Ukrajnát

Ha Orbán Viktor valóban élne a vétójogával, a baloldali lapok szerint az nem csak „Oroszország diadala” lenne, hanem egy csapásra lerombolná azt az egységet is, amelyet Európa eddig gondosan megőrzött Ukrajna támogatásában. Az EU ekkor megbénulna, és megsemmisülne az a közös szándék, hogy segítsenek Kijevnek megvédeni magát Oroszországgal szemben, ameddig szükséges.

A német nyelvterületeken úgy vélekednek, Charles Michel azt méri fel Budapesten, ami Brüsszelben is nagy kérdés, hogy mennyire komolyak Orbán szándékai – a vétófenyegetés vajon csak az alkudozás része, vagy a magyar miniszterelnök valóban most látja a lehetőséget arra, hogy leállítsa az uniós támogatást Ukrajnának? 

A kérdés azért is érdekes a baloldali brüsszeliták számára, mert felidézik: a populista Robert Fico és Geert Wilders legutóbbi választási győzelmei Szlovákiában és Hollandiában azt mutatják, hogy Európában növekszik az Ukrajna támogatásával szembeni ellenállás. Mindkét politikus azzal indult a választási kampányában, hogy megígérték, nem adnak több pénzt vagy fegyvert Ukrajnának – ezt követeli Orbán Viktor is, aki nemrég Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fotózkodott – emlékeztetnek.

Tippelgetnek a brüsszeli diplomaták

A német lapok szerint az európai diplomaták jelenleg megosztottak Orbán szándékaival kapcsolatban, egyikük szerint 90 százalék körüli a valószínűsége annak, hogy blokkolja a csatlakozási tárgyalásokat. Egy EU-s képviselő úgy vélekedik, a magyar miniszterelnököt ezúttal nem a csúcsdokumentum körüli civakodások foglalkoztatják, hanem az alapok, hiszen stratégiai vitát szorgalmaz az EU állam- és kormányfői között Európa egész Ukrajna-politikájáról – az Oroszország elleni szankciók hatékonyságától kezdve a további fegyverszállítások értelmén át a csatlakozási folyamat gyorsaságáig. Néhány brüsszeli megfigyelő azonban nem ennyire pesszimista – egyikük úgy fogalmazott, hogy Orbán befalazta magát a sarokba, és csak segíteni kell neki, hogy kijöjjön onnan.

Ezzel együtt a Süddeutsche Zeitung elismeri, hogy ugyan nem túl sokan fogják támogatni a szankciók és a fegyverszállítások megszüntetéséről szóló követelést, de Magyarország mellett vannak más tagállamok is, amelyek nyugtalanok amiatt, hogy Ukrajna pusztán geostratégiai okokból – a kirívó politikai és gazdasági problémák ellenére – milyen gyorsan kerülhet be az EU-ba.

Orbán Viktor sakkban tartja az EU-t

A német sajtóban elismerik: a magyar miniszterelnöknek más, olyan igényei is vannak, amelyekkel nehezebb lesz Brüsszelben zöldágra vergődni. Például nyílt titok, hogy Orbán csak akkor járul hozzá az újabb, 50 milliárd eurós ukrajnai segélyhez, ha az Európai Bizottság engedményt tesz a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott, 28 milliárd eurós támogatásban. Erről nem az állam- és kormányfők döntenek, hanem a bizottság, amelynek jelenlegi elnöke, Ursula von der Leyen a Berner Zeitung szerint gyűlölt ellensége Orbán Viktornak. Márpedig az Ukrajna megsegítésének folytatására adott igen további feltételeként a kormányfő azt is elvárja, hogy Leyent a 2024 nyarán esedékes parlamenti választások után az Európai Tanács már ne jelölje újra a tisztségre. A svájci lap szerint még kérdés, hogy a többi 26 uniós kormány hagyja-e, hogy Magyarország zsaroljon ebben a személyi kérdésben, mindenesetre az EU-ban intenzív decemberre számítanak.