Az Európai Unió gazdasági helyzete 2022 és 2023 között vegyes képet mutatott. Miközben az EU gazdasági növekedése és a költségvetési deficit csökkent, a magas infláció és az energiaárak emelkedése továbbra is kihívások elé állította a régiót. Az unió központi kormányzati adóssága és az általános fiskális helyzet is az európai költségvetési fenntarthatóságra és az adósságkezelésre vonatkozó fontos kérdéseket vet fel, különösen a globális gazdasági környezet és az energia- és élelmiszerárak drágulásának hatásai miatt. 

Odavert a pandémia az uniós GDP-nek

Az Eurostat frissen kiadott tanulmánya szerint 2023-ban a világ összesített gazdasági kibocsátása 97,5 billió eurót tett ki. 2023-ban Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió rendelkezett a legnagyobb részesedéssel a világ GDP-jéből, hozzájárulva a maguk 18,8, 14,8, illetve 14,7 százalékával, további 13 ország egyenként pedig legalább 1,0 százalékkal járult hozzá a globális össztermeléshez. 

Kapcsolódó

Az unió országait külön-külön vizsgálva 

  • Németország, 
  • Franciaország, 
  • Olaszország, 
  • Spanyolország 
  • és Lengyelország 

mindegyike legalább 1,0 százalékos részesedéssel bírt a globális GDP-ből, a világ 16 legnagyobb gazdasága pedig együtt a világ gazdasági kibocsátásának 79,9 százalékát adta. 

Az Európai Unió világ GDP-jéből való részesedése (dollárban számolva) 2019-ben érte el csúcspontját, amikor a mutató 15,5 százalékon állt, ezt követően négy egymást követő évben csökkent, 2023-ra 14,7 százalékra.

Kép: Economx

Reálértelemben a globális GDP évente növekedett 2013 és 2019 között. A COVID-19 járvány 2020-ban azonban 2,9 százalékos visszaesést okozott, de a GDP 2021-ben 6,3 százalékkal emelkedett. Az EU szintén növekedést mutatott 2014 és 2019 között, 2020-ban azonban 5,6 százalékos jelentős csökkenést tapasztalt, amit 2021-ben erőteljes fellendülés követett (6,3 százalékos növekedés). Az unió és a globális növekedési ráták 2022-ben és 2023-ban visszatértek a szokásosabb szintekre, az EU legutóbbi 0,4 százalékos rátája azonban jelentősen elmaradt a világ 2,7 százalékos átlagától. 

Brutális inflációs robbanás az EU-ban

Az Eurostat szerint 2013 és 2020 között az unió inflációs rátája évente 2,0 százalék alatt maradt, miközben a globális ráta 2,7-3,6 százalék között mozgott. Az Európai Unióban a viszonylag magas 2021-es fogyasztóiár-növekedést követően 2022-ben jelentősen nagyobb növekedés volt tapasztalható (9,2), majd 2023-ban 6,4 százalékos növekedés következett. A globális inflációs ráta 2022-ben érte el a csúcsot, 8,6 százalékkal, mielőtt egy évvel később 6,7 százalékra csökkent.

Kijött a jegybanki prognózis: vártnál magasabb inflációs pálya, módosított növekedési várakozás

Februárban 5,6 százalékon tetőzött az infláció, várhatóan a márciusi ennél kisebb lesz. A magas számot elsősorban az élelmiszerárak és a szolgáltatások árdinamikája okozta. A piaci szolgáltatások előző év azonos időszakához viszonyított áremelkedése a tavaszi hónapoktól lassulhat – válaszolta az Economx kérdésére Balatoni András, a jegybank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója. A 2025-ös gazdasági növekedést 1,9 és 2,9 százalék közöttre várja az MNB. Bővebben>>>

A fogyasztói árak világszerte becslések szerint összességében 50,8 százalékkal emelkedtek 2013 és 2023 között, míg az EU-ban a növekedés 27,7 százalék volt.

A világ 5 legnagyobb gazdasága közül a fogyasztói árak növekedése 11,3 százalék volt Japánban, míg Oroszországban 97,4 százalékot ért el.

A globális energia- és élelmiszerárak 2022-ben jelentős növekedést mutattak, amely 2023-ban is folytatódott – bár alacsonyabb szinten. Az orosz katonai agresszió Ukrajna ellen súlyosan érintette az energiapiacokat, ami az olaj, a gáz és az áram árának meredek emelkedéséhez vezetett. Az energiaárak megugrottak, mivel az országok az Oroszországgal szembeni szankciók miatt alternatív ellátási forrásokat kerestek. Az élelmiszerárak szintén emelkedtek: a búza, a kukorica és a növényi olajok árai történelmi csúcsokat értek el, tükrözve az ukrajnai és oroszországi mezőgazdasági exportok zavaraiból fakadó hatásokat. 

Kép: Economx

2021 és 2023 között az EU összes termékre vonatkozó fogyasztói árindexe összességében 16,1 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszak alatt a lakás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok ára 22 százalékkal nőtt, míg az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára még magasabb mértékben, 26,0 százalékkal emelkedett. A világ több nagy gazdaságában különösen magas volt az élelmiszerárak inflációja:

Törökországban az élelmiszerek és nem alkoholos italok ára 207,8 százalékkal ugrott meg,

míg az Egyesült Királyságban (27,1 százalék), Mexikóban (22,5 százalék) és az Egyesült Államokban (16,9 százalék) szintén gyors áremelkedést tapasztaltak az élelmiszerek és nem alkoholos italok ára, amelyek meghaladták az összesített inflációs rátákat. 

Az adókulcsok birizgálják a költségvetést

A kormányzat bevételei vagy kiadásai a kormány szerepét mérik egy gazdaságban. 2022-ben az EU központi kormányzati kiadása a GDP 49,2 százalékát tette ki, ami magasabb volt, mint bármely más gazdaságban, amelynek adatai rendelkezésre állnak, és jelentősen meghaladta olyan országokét, mint Indonézia (22,7 százalék), Mexikó (27,1 százalék) vagy Chile (27,8 százalék). 

Kép: Economx

Az EU bevétel és GDP aránya (46,0 százalék) szintén magasabb volt, mint minden más gazdaságé, kivéve Norvégiát (63,9 százalék). Az unió magas arányai többek között az alábbi tényezőknek köszönhetők: 

  • kiterjedt közszolgáltatások, 
  • fejlett szociális jóléti rendszerek 
  • és viszonylag magas adókulcsok. 

A költségvetési mérleg adatai azt mutatják, hogy minden olyan gazdaság, amelyről adat áll rendelkezésre, így az EU is, 2020-ban általános kormányzati hiányt könyvelhetett el, ahogyan szinte minden ország 2021-ben is (Norvégia kivételével) és a legtöbb ország 2022-ben is. 2022-ben a legnagyobb általános kormányzati hiányok Mexikóban (a GDP 5,1 százaléka), Kolumbiában (5,0 százalék) és Dél-Afrikában (4,9 százalék) voltak. Az EU hiánya 3,2 százalékot tett ki. A legnagyobb többlet Norvégiában (25,6 százalék) volt, ezt követte Svájc (1,2 százalék), Chile (1,1 százalék), Izrael (0,5 százalék), Costa Rica (0,3 százalék) és Kanada (0,1 százalék). 2022-ben Dél-Korea nagyobb általános kormányzati hiányt jelentett, mint 2021-ben. Az EU hiánya a GDP-hez viszonyítva 2021-ben 4,6 százalékról 2022-re 3,2 százalékra csökkent. 

2023 végén az EU központi kormányzati adóssága a GDP 80,8 százalékának felelt meg.

Az elérhető adatokkal rendelkező országok közül Japán központi kormányzati adóssága több mint kétszerese volt a GDP-jének, míg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság adósságszintje meghaladta a GDP-jüket. Ezzel szemben Svájcban, Törökországban és más országokban a központi kormányzati adósság jóval alacsonyabb volt a GDP-hez képest.