A klímaváltozás egyre kézzelfoghatóbb következményei, valamint a politika és a civil szervezetek széles körű támogatása is kevésnek bizonyult az EU nagy fenntarthatósági csomagja, a Green Deal, vagyis az európai zöldmegállapodás végrehajtásához. Ezzel az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egyik legfontosabb reformterve omolhat össze, kevesebb mint egy évvel az EP-választások előtt.

A Green Deal célja, hogy az élet szinte minden területén olyan változásokat hozzon, amelyek már 2030-ra érdemben hozzájárulnának a fenntarthatósághoz, valamint a természeti erőforrásokat kevésbé kizsákmányoló, és a klímaváltozásra hatékonyan reagáló erős Európai Unióhoz.

A mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás területén javasolt átfogó változások az elmúlt években akkora ellenállásba ütköztek, hogy a fenntartható gazdálkodást célzó stratégiák közül csak alig néhányat sikerült elfogadni, ezeket is csak jelentős politikai kompromisszumok árán, jóval megengedőbb szablyokkal.

A növényvédők korlátozásától is meghátrál az EU?

A gazdák körében a legnagyobb megdöbbenést az a javaslat váltotta ki, amely kötelezővé tenné, hogy az Európai Unióban 2030-ig 50 százalékkal csökkenjen a növényvédőszerek felhasználása. A SUR néven bemutatott csomag a műtrágya és az antibiotikum felhasználását is szigorú keretek közé szorítaná.

A Politico ugyanakkor diplomáciai forrásokból úgy értesült, 

  • Magyarország, 
  • Lengyelország 
  • és Ausztria heves ellenállása miatt jelentősen felpuhulhat ez a javaslat. 

Brüsszel már gesztusokat is tett a tagállamok felé annak érdekében,

ha nem is a 2022-ben bemutatott eredeti szöveget, de egy ahhoz hasonlót végül jóváhagyjon az Európai Parlament és a tagállamok is támogassák. Ez ugyanakkor csak politikai kompromisszumok árán érhető el.

Miről szól a növényvédők körüli cirkusz?

Az elmúlt években több tanulmány is napvilágot látott, amely az uniós zöld átállás lehetséges következményeit modellekkel próbálta előre jelezni. Ezek a tanulmányok neves európai intézmények számításait tartalmazzák, az eredmények pedig lesújtónak bizonyultak.

A növényvédők korlátozása komoly hozamcsökkenéshez vezetne, emellett jelentősen emelkedne az élelmiszerek ára Európában, miközben sok ma még exportra is jutó alapanyag termesztése teljesen eltűnne.

A növényvédelemben jelenleg az teszi pótolhatatlanná a vegyszeres védekezést, hogy a vegyszermentes, alternatív rendszerek kiépítésének költsége jelentős, ráadásul a hatékonyságuk is elmarad a vegyszeres védekezéstől. Alternatív, vagyis alacsonyabb vegyszertartalmú szerek pedig jelenleg nincsenek. A nemzetközi kereskedelemben pedig előírás a mindenhol elvárt növényvédelmi tanúsítvány megléte.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldügyekért felelős alelnöke az általa bemutatott peszticid-felhasználást csökkentő elképzelést azzal védte, hogy a növényvédők egyes hatóanyagai súlyosan környezetszennyezők, veszélyt jelentenek a méhekre és hosszútávon hozzájárulnak a krónikus betegségek kialakulásához.

A zöldpárti politikusok és a civil szervezetek – hasonlóan Timmermanshoz – úgy vélik, kizárólag a radikális klímapolitika képes lassítani, vagy visszafordítani a klímaváltozást.

A zöldpolitikáért felelős alelnök radikális nézetei ugyanakkor várhatóan kevesebb hangsúlyt kapnak a jövőben, mivel Timmermans visszatér a holland politikába, ráadásul miniszterelnöki ambíciókkal indul a novemberre kiírt választásokon. A migrációról folyó vita miatt összeomlott a koalíciós kormány, ezt követően pedig Mark Rutte, tizenhárom éve regnáló miniszterelnök, bejelentette visszavonulását az aktív politikától. 

Szorítja az idő az uniós döntéshozókat

A növényvédők korlátozásának javaslatát 2022 júniusában ismertette Brüsszel. A tagállamok miniszterei tavaly decemberben egy új, átfogó tanulmány készítésére szólították fel a bizottságot, amely figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat és számol Kijev és Moszkva konfliktusának következményeivel.

Kiszivárgott a jelentés, már tudható, kiket áldozna be Brüsszel

Várhatóan nem lesz kritikus hatással az európai élelmiszer-ellátásra és a gazdák jövedelmére a növényvédőszerek használatának 50 százalékos csökkentése 2030-ig. Brüsszel kiszivárgott jelentése ugyanakkor arra utal, hogy a biztonság egyes gazdák megkülönböztetésével és kettős mércével érhető csak el. Bővebben >>>

Ezt a tanulmányt július elején ismertette a bizottság, ám a tagállamok szerint pont a legfontosabb kérdésekre nem adott megnyugtató választ. Az már egyértelmű, hogy Brüsszel kompromisszumkészebb az európai uniós választások közeledtével. Ha októberben nem születik döntés, akkor a kötelező érvényű uniós szabályozásból várhatóan semmi sem valósul meg.

Az uniós országok mezőgazdasági miniszterei július végi ülésükön megerősítették, hogy akkor támogatják a SUR-t, ha

  • tagállami hatáskörben marad a vegyszerhasználat csökkentésének célértéke,
  • figyelembe veszi Brüsszel az eddig elért tagállami eredményeket,
  • nem lesz általános peszticid-tilalom a természetvédelmi területeken
  • és nem jár a kistermelők adminisztrációs terhének növekedésével.

A nemzetek miniszterei emellett ragaszkodnak az önkéntesség elvéhez, vagyis azoknak a gazdáknak kellene csak átállniuk az alternatív növényvédelmi rendszerekre, akik ezt vállalják. Kifejezték emellett aggodalmukat a javaslat élelmiszerárakra és élelmiszerbiztonságra gyakorolt lehetséges káros következményei miatt is.

Az Európai Parlament sem szavazta meg a bizottsági javaslatot, mivel a parlamenti többséggel bíró Európai Néppárt képviselői – vélhetően már a választások közeledtével a gazdák és a vidékiek szavazatának elnyerése céljából – módosításokkal sem támogatták a szöveget.

Európa most is a gazdák jövőjéről vitatkozik

Nemcsak a vegyszerhasználat tervezett korlátozása érinti hátrányosan a gazdákat. Az állattartóknak jelentős versenyhátrányt és a jövedelmezőség csökkenését okozza az EU további állatjóléti szigorítása, amely új beruházásra kényszeríti az állattartókat. Akik nem fektetnek már be a költséges átalakításokba, jobb híján lehúzzák a rolót.

Veszélyben vannak a kakasok, az életükért küzd az Európai Unió

A hím csibék elpusztításának tilalma lehet az egyik kritikus pontja az Európai Unió szigorodó állatjóléti szabályozásának. A baromfitartók vagy vállalják, hogy felnevelik a kakasokat, vagy már a tojásban meghatározzák a nemét, ám mindkét megoldás extra költségekkel jár, amit végül a fogyasztó fizet ki. Olyan megoldás nem létezik, amelynek mindenki örülne. Bővebben >>>

Közben az uniós kereskedelempolitika és az orosz-ukrán háború miatt Ukrajnával vállalt szolidaritás következményeként a kelet-európai országokat elárasztották az olcsó ukrán mezőgazdasági alapanyagok. Ezek pedig lenyomták az árakat, ami csődközeli helyzetbe hozta az érintett tagállamok – köztük Magyarország – termelőit.

Az EU szabadkereskedelmi megállapodásaira jellemző, hogy bizonyos nyersanyagkért cserébe kedvezményes vám- és kvótaszabályok mellett tudnak harmadik országok élelmiszert és alapanyagot szállítani az EU-ba. Amellett, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból ellenőrizhetetlen gyártók termékei is megjelennek a kontinensen, a harmadik országokban továbbra sem kell alkalmazni a behozatal feltételeként az uniós állat- és növényvédelmi szabályokat, amelyek a legszigorúbbak a világon.

A szigorodó állatjólét csökkenti az uniós gazdák versenyképességét, radásul több intézkedés indokolatlan
A szigorodó állatjólét csökkenti az uniós gazdák versenyképességét, de azzal mindenki egyetért, hogy az állatok szállítási módján változtatni kell

Mindezek következtében sok ágazatban az uniós termelők a saját piacaikon szembesülnek azzal, hogy a harmadik országok termelőivel szemben versenyhátrányba kerültek, mivel jóval drágábban tudnak termelni, míg az olcsó import árleszorító hatással bír.

A versenyképességi problémák mellett súlyosan érintik a termelőket az Oroszországgal szemben meghozott szankciók közül a műtrágya importját tiltó rendelkezés.

Ennek következtében a műtrágya ára sokszorosára nőtt, fokozva az energia- és alapanyagárak rekord magas szintje jelentette kihívásokat.

Brüsszel végül alulmaradt, a tagállamok a gazdák mellé álltak

Brüsszel szinte az elsők között mutatta be a zöldfordulatra tett átfogó javaslatait. A stratégiák ismertetését követően egyből kiderült, hogy a javaslatcsomag kiemelten érinti az európai mezőgazdaság szinte összes működő ágazatát és aránytalanul nagy terhet ró a gazdákra, miközben az agrárium károsanyag-kibocsátása meg sem közelíti a szennyező ágazatok értékeit, például az iparban.

Az Európai Bizottság ambiciózus vállalásait gyakran már a tervek bemutatásakor nyíltan életszerűtlennek és abszurdnak bélyegezték az érintett termelőket támogató európai érdekképviseletek.

Nehéz kérdés: a Föld rokkanjon meg vagy a gazdaság?

Halvány remény mutatkozik csak egy kompromisszumos egyezségre az Európai Unió természet-helyreállítási törvényéről, ha Brüsszel módosít javaslatán, figyelembe véve a mezőgazdaság, a halászat, az energiaszektor érdekeit, és a társadalomra gyakorolt hatást. A 100 milliárd eurós program bukása a klímaváltozás elleni harc uniós kudarcát jelentené. Bővebben >>>