Nem mindennapi jelenség, az biztos, de bármilyen meglepő is, az Eurostat jobb képet festett le Magyarországról, mint ahogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt ábrázolta. 

Az uniós intézmény ugyanis a közelgő nemzetközi nőnapra időzítve nyilvánosságra hozta, hogy az Európai Unióban (EU) tagállamaiban mekkora arányban és számban dolgoznak a munkaerőpiacon női vezetők. 

Az Eurostat az unió munkaerő-piaci statisztikáiból azt az örvendetes tényt állapította meg, hogy 2023-ban az EU-ban 3,7 millió nő töltött be vezetői pozíciót, szemben a kilenc évvel ezelőtti, 2014-es 3,1 millió női vezetővel.

Ez a statisztikusok szerint egyébként azt is jelenti, hogy bár tavaly a nők az unióban a foglalkoztatottak közel felét (46,4 százalék) tették ki, 2023-ban mégis alulreprezentáltnak tekinthetők a vezetők között (34,8 százalékos aránnyal). Ugyanakkor 2014-ben ennél is rosszabb volt a helyzet, a nők akkor a foglalkoztatottak 45,8 százalékát tették ki, azonban a vezetői pozícióknak mindössze a 31,8 százalékát tölthették be.

Az uniós országok közül 2023-ban a nők legnagyobb aránya Svédországban (43,7 százalék) lehetett vezető, a skandinávokat követte Lettország (42,9 százalék), majd Lengyelország (42,3 százalék), míg a legalacsonyabb arányt Luxemburgban (22,2 százalék), Horvátországban (23,8 százalék) és Csehországban (27,4 százalék) mérték. Összességében 2014 óta 3,1 százalékponttal nőtt az unióban a vezetői beosztásban lévő nők aránya, és 20 tagország mondhatta el magáról, hogy az elmúlt időszakban nőtt a női vezetők megoszlása. 

Kép: Eurostat

Hazánk eredménye felemás. 

Egyrészt Szlovéniával egyetemben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a női vezetők aránya a munkaerőpiacon (2,6-2,6 százalékponttal), másrészt még így is benne van a legjobb tízben a magyar nők 40 százalékos aránya.  

Egyébként Lettország, Litvánia, Németország, Csehország és Horvátország esetében csökent még a női vezetők hányada, sőt utóbbi három ország az uniós átlagot (34,8 százalékot) sem éri el.

Az pedig különös meglepőnek tűnhet, hogy az Eurostat szerint ahogy 2014-ben, úgy 2023-ban is nagyobb arányban dolgoztak a magyar munkaerőpiacon női vezetők, mint amekkora arányban teret kaptak Ausztriában, Belgiumban, Dániában, vagy épp Hollandiában és a már hivatkozott Németországban. 

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy 2023-ban 68,8 ezer női vezetőről tudtak, míg 2010-ben még 96,7 ezren voltak, 2014-ben pedig 79,5 ezren dolgoztak nők kiemelt pozícióban.

Unió-szerte 3,691 millióan dolgoztak 2023-ban nők vezetőkként, míg 2014-ben 3,093 millióan, 2010-ben viszont 4,527 millióan. A 2010-es évek eleje egyébként óriási visszaeséssel indult, a gazdasági válság alaposan megtépázta a nők európai üzleti szerepét.

  • Németországban 658 ezerről 580,8 ezerre,
  • Franciaországban 870,4 ezerről 752,3 ezerre, míg
  • Olaszországban 515,5 ezerről 273,8 ezerre csökkent

a magas beosztású nők száma 2010-ről 2011-re. 

Uniós szinten is még egy millióval kevesebb női vezető dolgozott 2023-ban, mint 2010-ben. 

De miért is lepődtünk meg a magyar adatokon?

A KSH szerint ugyanis 2023-ban a magyarországi igazgatóságok mindössze 12 százalékát a vezérigazgatói pozíciók 5,9 százalékát töltötték be nők, míg vezetői pozíciókban a nők aránya 21,5 százalék volt. Ez a szám lényegesen alacsonyabb a globális és az európai uniós átlagnál, derült ki mindez az üzleti példaképnek járó a Leader Of The Year 2014 decemberi gáláján.

Ezért is volt meglepő, mert a Fidesz megakadályozta(!), hogy a kormányzat a magyar parlament elé szavazásra vigye a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló törvényt.

Pedig, ahogy az a vitában is elhangzott, a legfrissebb adatok szerint az uniós tőzsdén jegyzett vállalkozásainak vezetőtestületeiben átlagosan 35 százalék nő található, Magyarországon ez mindössze 10,8 százalék. A német DAX Index cégeinek igazgatóságaiban jelenleg 12 százalék a nők aránya. Ugyanez az arány az amerikai nagyvállalatok körében 28, Svédországban 25, az Egyesült Királyságban 24,5 százalék. A BUX Index négy legnagyobb súlyú cégénél, az OTP-nél, a MOL-nál, a Magyar Telekomnál és a Richternél az arány összesítve 10 százalék. Az OTP és a MOL igazgatóságában egyetlen női tag sem ül.

Mikor lesz itt Barbieföld?

Ahogy akkor megírtuk, e törvény megalkotásának célja, hogy a nemek közötti egyensúly megteremtésére irányuló hatékony intézkedések bevezetése révén a magyar állam biztosítsa a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletét. A változtatásokat a nyilvánosan működő részvénytársaságokra kell alkalmazni, a javaslat hatálya a mikro-, kis és középvállalkozásokra nem terjed ki.

A törvény többek között létrehozza az alulreprezentált nem kodifikációs fogalmát is, ami a KIM szerint azt jelenti, hogy

ez azon nem, amelynek százalékos aránya nem haladja meg a 49 százalékot a vezető testületi pozíciók számához viszonyítva.

A javaslatnak két számszerűsített célkitűzése van:

  1. Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban kettős vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a felügyelőbizottságban a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.
  2. Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban egységes vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai vonatkozásában a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.

Az eredeti tervek szerint tavaly decemberben a törvény már életbelépett volna. Természetesen kerestük az illetékes kulturális minisztériumot is, azonban azóta sem válaszolták meg a kormány kihátrálását. 

Kapcsolódó