Közzétette idei első féléves jelentését az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, amely megállapítja, hogy az EU turisztikai ágazata az idei évben kilábalt a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből: január és június között az elmúlt tíz év legmagasabb szintjét érte el a tagországok kereskedelmi szálláshelyein összesített vendégéjszakák száma.

Az adatok szerint 2023 első hat hónapjában 1,193 milliárd vendégéjszakát regisztráltak a szállásadók, amely közel 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ráadásul a forgalom az idén minden hónapban meghaladta az előző év azonos hónapjának eredményeit – az Eurostat szerint különösen a januári (plusz 45százalék) és a februári (plusz 27 százalék) értékek javulása figyelemreméltó.  

Hazánk teljesítménye gyengült

2019 elő félévéhez, azaz a koronajárvány előtti, kimagasló időszakhoz képest a 2023-as, első félévi összforgalom ugyan szerény – 0,9 százalékos – növekedést mutat, a hangsúly ugyanakkor a növekedésen van – hívta fel az economx.hu figyelmét Kovács Balázs. A GD Consulting nemzetközi turisztikai tanácsadó cég vezetője rámutatott: az első hat hónapban minden EU-tagállamban nőtt a vendégéjszakák száma 2022-hez képest, Magyarország kivételével.

  • Cipruson (plusz 39,3 százalék),
  • Máltán (plusz 30,5 százalék).
  • Szlovákiában (plusz 28,7 százalék) volt erős a forgalombővülés a kereskedelmi szálláshelyeken,
  • Magyarországon viszont kismértékű csökkenéssel (-0,3 százalék) sereghajtónak számít ebben az összehasonlításban.

Ausztriában az uniós statisztikai jelentés szerint 20 százalékot némileg meghaladóan nőtt a vendégéjszakák száma, amely erős teljesítménynek számít, így a 2019-es eredményeket csak hajszállal nem sikerült beérni a szomszédban – mondta a szakértő.

Cselekvési terv kell a kihívásokra

Kovács Balázs arról is beszélt, hogy különös volt az elmúlt nyár: szárazság, villámárvíz, rekord meleg, rekord hideg, mindenben volt részünk.

A mögöttünk hagyott főszezon, – mint cseppben a tenger – megmutatta, hogy milyen lesz az életünk, ha nem változtatunk a szokásainkon. A megbolonduló klíma miatt jóformán pusztán a szerencse dolga lett, hogy a jól megérdemelt éves pihenésünk megvalósulhat-e, úgy ahogy elterveztük, és nem mossa el az árvíz, vagy nem égeti fel a tűz

 

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy a klímaválság, továbbá a munkaerőhiány, az inflációs nyomás miatt a bizonytalanság törzsvendéggé vált a turisztikai szektor minden szegmensében, miközben töretlen az emberek utazási vágya. Ezen a területen márpedig pozitív változásról és újrakezdésről, újturizmusról nem beszélhetünk úgy, hogy nincs stratégiánk és cselekvési tervünk a jelen kihívásaira – jegyezte meg Kovács Balázs.

Megtérülnek a befektetések

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és az fDi Intelligence új, közös jelentése szerint a globális turizmus befektetései – a pandémia alatt tapasztalt mélypont után – a megtérülés szakaszába érkeztek a nemzetközi turisták számának folyamatos fellendülésével. A főként a szállodaiparban jelentkező zöldmezős beruházások és a munkahelyteremtés aránya világszerte 23 százalékkal nőtt, a legtöbb beruházás – 2,2 milliárd dollár összértékben – Nyugat-Európában történt. Ezek a befektetések előkészítik az utat egy olyan képzett munkaerő számára, amely kivételes növekedést tud elérni, ösztönözni tudja az innovációt, és a digitális technológiák átvételével fokozza az idegenforgalmi ágazat versenyképességét és ellenálló képességét – állapított meg a jelentés. A közvetlen külföldi befektetések TOP10-es listáján az észak-amerikai és az ázsiai-csendes-óceáni régió három-három céggel szerepel, a többi négy helyen olyan európai vállalatok szerepelnek, mint a spanyolországi székhelyű Melia, az Egyesült Királyságbeli Intercontinental Hotels Group és a Selina, valamint a francia székhelyű Accor.