Bajban az építőipar, nincs állami megrendelés, a lakosság pedig kivár

A lakosság kivár, az exportra dolgozó cégeknek azonban bőven van megrendelésük – derül ki az ágazati szövetség friss felméréséből. Sokak megtakarítása nem elegendő sem új ingatlan építésére, sem felújításra, hitelt pedig nem vesznek fel a magas kamatok miatt – összegezte a leginkább fókuszban lévő részpiaci helyzetet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amelyben túlnyomórészt több embert foglalkoztató cégek vettek részt, ezúttal az épületépítéssel, magasépítéssel foglalkozó vállalkozások köréből. 

Az épületépítés piaci helyzetértékelése és a 2023. évi várakozások témában végzett friss kutatás szerint a közbeszerzésekből is alig van megrendelés az idén. Az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások jelentős része a rendelések további csökkenésével számol mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon.

A cégek üzleti tevékenységét leginább akadályozza:

• a megrendelések hiánya,
• az infláció,
• a szakember és munkaerőhiány,
• a magas kamatok,
• de a magas adó- és társadalombiztosítási terheket is idesorolták.

Építőanyag-hiány már nincs, sőt, egyes építőanyagok árának emelkedése mérséklődhet, vagy legalábbis infláció alatti mértékben növekedhet. Ez a megrendelői oldalt is kivárásra késztetheti, ami a megrendelések további elodázását hozhatja – figyelmeztet az ÉVOSZ.

A nettó árbevételek alakulásával kapcsolatban tavaly még a válaszadók kétharmada, az idén már csak a fele számolt be növekedésről.

A szűkülés a válaszadók több mint kétharmadát olyan intézkedések megtételére sarkallja, amelyek a versenyképességüket javítják. Növekedést 2023-ra vonatkozóan elsősorban a magánmegrendelésben megvalósuló ipari épületek és raktárak, valamint komplex ipari létesítményeket kivitelező cégek prognosztizáltak.

Az árbevétel-arányos jövedelmezőség az ebben érdekelt cégeknél a legmagasabb, 10 százalék feletti, a zömében lakóépületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál viszont 0–3 százalék között mozog.

Az alacsony kihasználtsággal dolgozó cégeknél várhatóan leépítésekre kerül sor, az exportmegrendeléssel rendelkező – elsősorban nyugat-magyarországi – vállalkozások viszont növelni fogják létszámukat.

A nyugati országrészben egyre nehezebb a képzettségben és tapasztalatban is megfelelő személyeket megtalálni  a munkaerőpiacon, viszont az ország középső régiójában a korábbiakhoz képest jobb a helyzet most ezen a téren. 

• A magasépítés színvonalának szinten tartásához elengedhetetlen a szakosodott munkaerő megtartása, aminek legfontosabb eszköze a bérek emelése.
• Az emelést azonban nem tudják inflációkövető módon megvalósítani, így az idén átlagosan 11 százalékkal növekednek a bérek a válaszadók körében.
• Legnagyobb mértékben a termelésirányítók, műszaki vezetők bérén emelnek a munkaadók, mert rájuk nagyobb terhet ró a szakmunkások betanított munkásokkal történő pótlása.
• A magasépítési kivitelezési tevékenység költségét a munkabérek emelkedése mellett a várakozások szerint az energiaárak változása és az építési törmelék elszállítása, lerakása fogja még feltornázni.

Az árváltozásokat a megrendelő felé a kivitelezők azonban nem, vagy csak részben tudták, tudják érvényesíteni, ami a jövedelmezőséget erősen rontja.

A megrendelők és a kivitelezők közötti elszámolások, az áremelkedések közös viseléséről történő egyezkedési folyamat pedig komoly feszültségeket generál a piacon – derül ki a felmérésből.