Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét (ÉVOSZ) is magában foglaló európai ernyőszervezet (amely huszonhét ország harminckét nemzeti tagszövetségén keresztül minden méretű építőipari vállalkozást képvisel, a kis családi vállalkozásoktól a nagy globális szereplőkig) a 2024-es EP-választások előtt az uniós építőipar jövőjével kapcsolatos vízióit osztotta meg a leendő képviselőjelöltekkel.

Ezek a fenntartható fejlődés és az ipari innováció megvalósításához, a gazdaságaink versenyképességéhez, valamint a technológiába és a munkaerőbe történő befektetések ösztönzéséhez szükséges keretet jelenítik meg, miközben folyamatosan javítják a munkavállalók munkaegészségügyi és biztonsági feltételeit. Mindegyik pillér támogatja azon küldetésünket, hogy befolyásoljuk a döntéshozatalt és alakítsuk az uniós politikákat

- olvasható az ÉVOSZ összefoglalójában.

Ezeket várja el az európai építőipari lobbi az uniós döntéshozóktól:

  1. A közbeszerzés megfelelő kereteinek biztosítása,
  2. Árkorrekciós mechanizmusok,
  3. Infrastrukturális beruházás a versenyképesség, a biztonság és a környezetvédelem érdekében,
  4. Építés a fenntartható társadalom felé való átmenet fókuszában,
  5. A fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómia megfelelő végrehajtásának biztosítása,
  6. A holnap éghajlat-ellenálló városainak építése,
  7. A munkaerőhiány és a képzettségi hiányosság kezelése,
  8. Tisztességes munkakörülmények biztosítása,
  9. A megelőzés kultúrájának erősítése az egészséges és biztonságos munkakörnyezet érdekében,
  10. Egyenlő versenyfeltételek kialakítása az európai nemzetközi vállalkozók számára.

Az új fegyver

Gazdasági szempontból figyelemreméltónak nevezhető a közbeszerzési szabályok újragondolása. Egyrészt a FIEC továbbra sem ragaszkodik a közös, európai szintű szabályozáshoz, még úgyis, hogy ez jelentős különbségeket eredményez a nemzeti jogszabályok között. Az uniós keretnek szerintük rugalmasnak kell lennie, mozgásteret hagyva a tagállamoknak. Kitérnek ugyanakkor a közbeszerzési szabályok megkerülésére (‘in-house procurement’) az építési beruházásoknál. Ezt a gyakorlatot a hatóságoknak kizárólag kivételes helyzetben szabadna alkalmazni, több tagállamban viszont így szorítanak ki vállalkozásokat a piacról.

A közbeszerzés viszont lehet fegyver is az építőipar szerint. Egyrészt harmonizálni kell a kirívóan alacsony ajánlatok azonosítására használt módszereket és az ajánlatkérő szervek által végzett ellenőrzési eljárásokat. Másrészt közbeszerzési szabályokkal kell korlátozni a harmadik országból érkező beruházók, beszállítók pozíciószerzését. Ki kell zárni az uniós közbeszerzési eljárásokból azon harmadik országbeli gazdasági szereplőket, amelyek nem rendelkeznek az uniós közbeszerzési piac megnyitását előíró megállapodással, vagy amelyek árui, szolgáltatásai és építési beruházásai nem tartoznak ilyen megállapodás hatálya alá.

Magyar modell

A közbeszerzési piac szigorítása már csak azért is fontos, mert a FIEC szerint az elmúlt néhány évben az európai vállalkozóknak az energia-, illetve építőanyag-áremelkedések mellett jelentős ellátásilánc-zavarokkal is szembe kellett nézniük. Ennek következtében sokan már nem tudnak részt venni a közbeszerzési pályázatokon, az építési munkálatok lelassultak, egyes vállalatok pedig még a csőddel is szembe kerültek. Jellemző, hogy a problémát tovább tetézi, hogy több tagállamban a szerződések nem veszik kellőképpen figyelembe az áremelkedéseket, és nincsenek tekintettel határidők tarthatóságára sem. Ez egyébként hazánkban is problémát jelent az építőipari cégek számára (az ÉVOSZ kimutatása szerint a magyar vállalkozások 32 százaléka egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árváltozást 2023-ban). Erre válaszul a FIEC egy uniós árfigyelőrendszer bevezetését ajánlja az Európai Bizottságnak, amellyel a tagállamokat arra ösztönöznék, vegyék figyelembe az egyes építési projektek sajátosságait és összetettségét olyan helyzetekben, amikor a vállalkozók nem tudják vállalni az árnövekedés kockázatát a szerződés időtartama alatt.

Nők és vendégmunkások

Szintén súlyos kihívásként azonosították a munkaerőhiányt is. Az EP-képviselőknek küldött kiáltványban arra is figyelmeztetnek, hogy számos uniós tagállamban az építőipari vállalatok nem találnak elegendő, szakképzett munkaerőt, aminek a megoldását sürgeti a zöld és digitális átállás, valamint az épített környezetre vonatkozó, egyre szigorúbb jogszabályi keretek kikényszerítése.

Miközben az aktív népesség öregszik, minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az építőipari ágazatot és az abban rejlő szakmai lehetőségeket népszerűsítsék a fiatalok, a nők és a technológiai átállás miatt leépülő ágazatokból érkező munkavállalók előtt

- figyelmeztet a FIEC.

De ha nem elég vonzó a nők számára az építőipar, akkor az EU-nak egyrészt ösztönöznie és támogatnia kell a képesítések kölcsönös elismerése mellett a szolgáltatások, a diákok és a munkavállalók határokon átnyúló szabad mozgását a belső munkaerőpiacon, másrészt Brüsszelnek meg kell könnyítenie a harmadik országok - szakképzett - állampolgárainak az EU-ba való bejutását, segítenie kell a tagállamokat abban, hogy biztonságos belépési utakat alakítsanak ki a vendégmunkások számára, ugyanakkor fel kell lépnie a visszaélések és csalások ellen.

Erre az építőipari lobbira hajaz egyébként az új magyar vendégmunkás-szabályozás is, amely konkrétan megnevezi a Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében című jogi alakzatot is. 

Az ÉVOSZ becslése szerint egyébként 2023-ban a magyar építőipari cégek 15-20 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztattak. Felmérésük szerint az 50 fő alatti és az 51-100 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező cégeknél alig akad külföldi munkavállaló, de a 100 fő felettieknél is csak 1-2 százalékot tesz ki a külföldiek aránya az össz foglalkoztatotti létszámon belül. A 27 uniós ország közül kiemelendően Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, emellett Ukrajnából érkeznek külföldi munkavállalók, akiket fizikai és szellemi munkakörben egyaránt alkalmaznak a cégek. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását minden negyedik cég ismerte el. Mind fizikai, mind szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket - a teljesség igénye nélkül - Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból, Mongóliából.

Ki építi újra Ukrajnát?

Az igazi meglepetés viszont az egyenlő versenyfeltételek kialakítása kapcsán érheti az EP-képviselőket.

Az európai ernyőszervezet rávilágít, hogy az elmúlt évtized során az EU belső piacán és azon kívül egyaránt, a közbeszerzési eljárásokban folyamatosan növekvő tisztességtelen versenyt tapasztaltak harmadik országok állami tulajdonú vállalatai részéről. Ennek következtében az európai nemzetközi vállalkozók jelentős piaci részesedést veszítettek a tengerentúli építőipari piacokon.

Azt elismerik, hogy tettek lépéseket az európai cégek érdekeinek védelme érdekében, de további döntéseket várnak el az EP-től.

Az építőipar az úgynevezett Ukrajna-eszközt (Ukraine Facility) nevesíti, mint ideális lehetőséget arra, hogy az Európai Unió bevezesse - fő globális riválisokhoz hasonlóan - a Buy European politikát. Szerintük ukrajnai beruházásokkal lehetne az építési tevékenységekre szánt uniós forrásokat hatékonyan felhasználni.

Az Ukrajna-eszköz létrehozására az Európai Bizottság 2023. június 20-án tett javaslatot. Az eszköz a 2024 és 2027 közötti időszakban összesen 50 milliárd eurót tenne hozzáférhetővé támogatások és hitelek formájában.

A hivatalos kommuniké szerint az EU jelenleg kétoldalú alapon nyújt támogatást Ukrajnának a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Alap és a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatási program keretében. Mivel ezek csak 2023 végéig állnak Ukrajna rendelkezésére, más finanszírozási forrásra van szükség. Az új eszköz azokat a forrásokat is magában foglalja majd, amelyekben az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén részesülne Ukrajna.

Az eszköz három pillér köré szerveződik:

  • I. pillér - pénzügyi támogatás az államnak nyújtott támogatások és kölcsönök formájában: ez stabil és kiszámítható finanszírozást biztosít, támogatva Ukrajna pénzügyeinek fenntarthatóságát, miközben szilárd keretet biztosít az uniós költségvetés védelméhez.
  • II. pillér - egy speciális ukrajnai beruházási keret, amelynek célja, hogy garanciák és vegyes finanszírozás (kölcsönök és uniós támogatások keveréke) nyújtásával vonzza és mozgósítsa az állami és magánberuházásokat Ukrajna helyreállítása és újjáépítése érdekében, az ukrán terv végrehajtásának támogatására, és lehetőség van e támogatás növelésére, ha a feltételek ezt lehetővé teszik.
  • III. pillér - technikai segítségnyújtás és egyéb támogató intézkedések, beleértve a reformokkal kapcsolatos szakértelem mobilizálását, az önkormányzatok és a civil társadalom támogatását, valamint az előcsatlakozási eszköz (IPA) keretében az előcsatlakozási országok számára általában rendelkezésre álló egyéb kétoldalú támogatási formákat, amelyek szintén támogatják az Ukrajna-terv célkitűzéseit. A hiteltámogatás kamattámogatására is fedezetet nyújtanak.

A sors furcsa fintora, hogy Ukrajnáról december 14-én szavaztak az Európai Unió tanácsában, míg az építőipari lobbi felszólítását december 15-én publikálták.

Vegyél európait!

A Buy European-politikát pedig legjobban Emmanuel Macron francia elnök mutatta be, amikor október végén bírálta az Európai Uniót, hogy túlságosan engedékeny az elektromos autók állami támogatása kapcsán. Macron a francia közszolgálati tévében egy Buy European (Vásárolj európait!) elnevezésű törvényt szorgalmazott, hogy megvédje a kontinens autógyártóit a kínai konkurenciával szemben, és egyben választ adjon az Egyesült Államok saját, a hazai gyártás ösztönzésére irányuló protekcionista gazdasági programjára.

Szükségünk van egy Buy European Actre, mint az amerikaiaknak, [a támogatásokat] az európai gyártóinknak kell fenntartanunk. Ott van Kína, amely védi az iparát, az USA, amely védi az iparát, és Európa, amely egy szabad préda

- idézi a francia elnököt a Politico.

Mindenesetre a FIEC az Ukrajna-eszköz keretein belül, összhangban azzal az uniós szándékkal, amely lehetővé teszi Ukrajna jövőbeli csatlakozását az Európai Unióhoz, lépésről lépésre megismertetné Ukrajnát az EU-s szabványokkal és szabályokkal.

S ha már beindul az ukrajnai biznisz, a FIEC azt kéri az uniós képviselőktől, hogy az EU által finanszírozott infrastrukturális projektek kapcsán vezessék be a minőségalapú közbeszerzést. A Team Europe finanszírozóit pedig kötelezni kell a "két borítékos" rendszer alkalmazására, amelyben a műszaki és a pénzügyi ajánlatokat együtt, de külön borítékban nyújtják be, így az értékelés két lépésben (műszaki, majd pénzügyi) történik, így nagyobb hangsúlyt kaphatnak a vállalatok társadalmi felelősség vállalása és a projektek műszaki kritériumai.

Mi az a Team Europe?

Az orosz agresszió kezdete óta az EU, a tagállamok és az európai pénzügyi intézmények magukra Team Europeként hivatkozva a tervek szerint 49 milliárd eurót bocsátanának rendelkezésre Ukrajna számára pénzügyi, humanitárius, sürgősségi költségvetési és katonai támogatásként. De amint látjuk, ennek meg lesz az ára.

Magyarország mélyponton

Szükség is lenne a segítségnyújtásra.

Ugyanis a KSH legfrissebb adatai szerint 2023 októberében az építőipari termelés volumene egyhelyben toporog, a nyers adatok szerint mindössze 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, illetve a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az 1,0 százalékkal volt magasabb a szeptemberinél. Ám ami ennél is aggasztóbb, hogy 2023 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest

az építőipari termelés 4,2 százalékkal csökkent.

Ezek alapján nem meglepő, hogy valóban szüksége van az európai, és így a magyar építőiparnak is valami komoly beruházásra, amit nem halász el sem Kína, sem az Egyesült Államok. Ukrajna újjáépítése ideális terep lenne, lehetne erre.