A magyar lakosság optimistább, mint a hazai vállalatok, ez derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szeptemberi felméréséből. Sőt,

a cégvezetők idén még soha nem látták olyan sötéten a helyzetüket, mint szeptemberben. 

Kapcsolódó

Az adatok szerint a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,9-re "erősödött", a vállalati mutató értéke pedig –16,1-re gyengült. A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.
 
Úgy látják, hogy a konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. Az elemzés készítői szerint a gazdasági várakozások jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

Vállalati konjunktúraérzet alakulása 2024-ben:

  • Január: -11,7 százalék,
  • Február: -11,8 százalék,
  • Március: -12,9 százalék,
  • Április: -12,2 százalék,
  • Május: -13,5 százalék,
  • Június: -12,4 százalék,
  • Július: -15,3 százalék,
  • Augusztus: -15, százalék,
  • Szeptember: -16,1 százalék.
„Várhatóan hogyan alakul az Ön vállalatának exportja a következő 1 évben?” 

Ez a kérdés jelentette a legnagyobb változást, ugyanis szeptemberben a vállalatok vezetői összességében növekvő mértékű exportról számoltak be. Ugyanakkor az augusztusi megkérdezést követően szeptemberben is

a vállalatok 85,1 százaléka nem exportál, és várhatóan a következő egy évben sem exportál majd.

Az exportáló vállalatok körében míg augusztusban 1 százalék jelzett a jövőben jelentősen csökkenő exportot, addig szeptemberben ez az arány mindössze 0,1 százalékos lett. Kismértékben csökkenő exportot prognosztizál a megkérdezett vállalatok 1 százaléka (–0,4 százalékpont), változatlan exportot becsül a megkérdezettek 8 százaléka (+0,2 százalékpont). Kismértékben erősödő exportot 3,9 százalékuk (+0,3 százalékpont), míg jelentősen növekvőt 1,3 százalék (+0,8 százalékpont) feltételez.

A vállalatok számára a fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének nehézségeit illetően alakult ki szeptemberben a felmérés szerint a legnagyobb negatív irányú elmozdulás. Kevesebben mondták ugyanis, hogy egyáltalán nem jelent nehézséget (a megkérdezettek 16,9 százaléka, –6,0 százalékpont), az inkább nem jelent nehézséget kategóriát pedig 26,6 százalékuk (+2,2 százalékpont) választotta. 

A Századvég kutatása szerint most már a vállalatok többsége,

51,4 százalékának jelentett nehézséget a fejlesztésekhez szükséges források előteremetése

(29,8 százaléknak inkább, míg 21,6 százaléknak pedig teljes mértékben). Ez az arány magasabb az előző hónapban mértnél (49 százalék).

Vállalati alindexek szeptemberben, százalékban (zárójelben az augusztusi adatok):

  • Gazdasági környezet: -31,2 (-29,3)
  • Iparági környezet: -7,5 (-5,6)
  • Termelési környezet: -10,6 (-10,9)
  • Üzleti környezet: -25,2 (-24,6)

A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a mezőgazdaságban 2,3 indexponttal –12,4 indexpontra, a kereskedelemben pedig 1,6 indexponttal –16,2 indexpontra nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig az iparban 0,3 indexpontos, a szolgáltatásoknál 0,4 indexpontos, az építőiparban pedig 7,4 pontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait szeptemberben. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban mérték a legjobb konjunktúraérzetet (–12,4), míg a leggyengébbet a építőiparban (–19).

Hogyan működik?

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által 2019 óta készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Havi rendszerességű felmérésben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítenek a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.

Egyébként a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb becslése szerint

2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

Az elemzők idei évre vonatkozó költségvetési előrejelzése szerint a pénzforgalmi hiány a kormányzati célkitűzésnek megfelelően 4,5 százalékon teljesülhet, ugyanakkor az ESA-hiány a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz képest 0,8 százalékponttal kedvezőtlenebb lehet, és elérheti az 5,3 százalékot. 

Mindeközben az uniós programok bevételeire és kiadásaira adott becslések esetében az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság. A bruttó államadósság 2024 végére a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 73,2 százalékára mérséklődhet. Ez a Századvég szerint egy százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintjénél.