A jelen pillanatban zárolt európai uniós források kusza hálójából a tisztánlátás kedvéért érdemes felidézni a Világgazdaság legutóbbi cikkét, amelyben megállapítja, hogy Magyarországra valójában érkeznek európai uniós források (vagy a kormány úgy nyújt finanszírozást, hogy bízik a későbbi kifizetésekben). Ezzel szemben a jövőt vizsgálva nem túl fényesek a kilátások, hiszen a Magyarországnak járó megközelítőleg 20 milliárd euró (~8200 milliárd forint) uniós forrás sorsa bizonytalan.

Az European Policy Centre (EPC) legújabb elképzelése szerint az uniós költségvetésből és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF), tehát az összes tagállam fel nem használt forrásaiból lehetne finanszírozni az európai védelmi ipar fellendítését. A javaslat időszerűsége nem véletlen: egyrészt az új amerikai adminisztráció számára kedvezőbb védelmi ráfordítási számokat kell bemutatniuk az európai tagállamoknak, másrészt az európai védelmi szuverenitás megteremtéséhez nem elegendő, ha csak az új, többéves pénzügyi keretből (MFF) 2028-ban kezdjük el a források allokálását és felhasználását.

„Tüdőn lőné a magyar gazdaságot”

A brüsszeli EPC „Quick March!” jelentése – amelyre érdemes figyelni, hiszen az egyik legbefolyásosabb think tank és meghatározza az uniós „közgondolkodást” – egy új módszertant mutatott be, amellyel Európa elérheti, hogy a GDP 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa. Ez a gondolat már ismerősen cseng, hiszen Donald Trump hasonló elvárásokra utalt többször a NATO-tagállamokkal szemben. Az uniós országok számára azonban a plusz kiadások igen nagy gondot okozhatnak.

Magyarország 2025-ös védelmi költségvetése 1753 milliárd forint, ám az 5 százalékos cél elérése érdekében további 2001 milliárd forinttal kellene emelni a kiadásokat. Tehát, jelentősen több pénzzel, mint amennyit jelenleg tervezünk költeni. „Ez tüdőn lőné a magyar gazdaságot” – mondta korábban Orbán Viktor, utalva arra, hogy egy ilyen szintű költekezés tarthatatlan terhet jelentene a magyar költségvetés számára. A 2025-ös költségvetést eleve 4122,9 milliárd forintos hiánnyal tervezték, így bármilyen pluszkiadás tovább nehezítené a helyzetet.

Nem vész el, csak átalakul, avagy kórházból lőtér

Az EPC jelentése szerint a fel nem használt forrásokat kétféleképpen lehetne elkölteni:

  • Átcímkézés helyben: Az el nem költött pénzt katonai célokra – például lőszerraktárak és logisztikai bázisok építésére – fordítanák, ami ugyan az adott tagállamban, vagyis Magyarországon is hasznosulna, de az eredeti infrastrukturális és egészségügyi fejlesztések rovására.
  •  Újraelosztás tagállamok között: az el nem költött uniós források visszakerülhetnek Brüsszel központi alapjaiba, és a tagállamok védelmi kapacitásainak növelésére fordítanák. A brüsszeli döntéshozatal módját és az így központosított forrásokhoz való tagállami hozzáférés mechanizmusait még homály fedi!

Az átcsoportosítás terve nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok számára is problémás, hiszen a pénzt az Európai Bizottság által korábban jóváhagyott projektek finanszírozásából vonnák el.

Magyarországot az újraelosztásból is kizárhatnák

Ráadásul az EPC javaslata szerint a forrásokból létrehozandó pénzügyi alaphoz (SPV) csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek tiszteletben tartják az EU jogállamisági elveit. Magyarországot a jelentés ugyan nem nevesíti, de a jelenlegi jogállamisági viták alapján kizárhatnák az alapból.

Tehát, ha a magyar kormány nem lenne képes lehívni és felhasználni az országnak járó forrásokat, akkor azokat újraelosztanák, sőt ezzel egyidőben Magyarországot ki is zárhatják a döntéshozatalból.

Szerzők: Ladányi Ármin és Tieger Endre