Az egész világ átállt felhőalapú informatikára, ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a nagyvállalatok amelyek az üzleti ökoszisztéma tetején állnak, olyan rendszert használnak, amit a világon mindenhonnan el tudnak éri, mert el kell, hogy érjék – mondta az Economxnek Varga G. Gárbor. A légiközlekedési szakértő szerint a légitársaságok, bankok, tőzsdék már körülbelül 10 éve így léteznek, ez 2024-ben teljesen normális dolog.

Vannak nagyobb felhőszolgáltatók – mint például a Microsoft –, és mindegyiknél előfordulhatnak olyan műszaki hibák, amelyek néha kisebb, néha nagyobb fennakadásokat okoznak. Azt kell megérteni, hogy

Kapcsolódó

a felhő ma már olyan alapvető infrastruktúra, mint a víz, az áram vagy az úthálózat

– hangsúlyozza a szakértő. Amikor pedig a felhőben probléma van, az mindazokat érinti, akik ezt az infrastruktúrát használják. De a felhőn belül is számos szolgáltatás van, mint például adatbáziskezelés, tárolás, elemzés.

A felhő-infrastruktúra nagyon megbízható, nagyon ritkák a fennakadások, de néha azért előfordulnak.  Léteznek kisebb hibák, amikor egy-egy funkció nem elérhető rövid ideig, de nagyobb üzemzavarok is vannak, amikor a szolgáltatási platform meghibásodik. Aztán vannak olyan esetek, mint ami éppen most történik, hogy műszaki hibák sorozata történik, így az egész felhő-infrastruktúra széleskörűen érintett. Ilyenkor pedig mindenki, aki ezen rajta van, az komoly működési gondokkal kell, hogy szembenézzen – legyen az a brókervilág, bankok, repülés. Most egyébként a leginkább a pénzügyi és a légiközlekedési ipara leginkább érintett – tette hozzá Varga G. Gábor.

A legnagyobbaknak – akik a Microsoftot használják –, többek közt

  • a Quatar Airways,
  • a KLM, 
  • a Lufthansa,
  • az Air France

most technikai nehézségekbe ütköztek, s ezek mértéke attól függ, hogy mennyi és milyen funkciókat futtatnak ezen a konkrét felhő platformon.

A légitársaságoknál – mondja a szakértő – az a speciális, hogy sok funkció fut a felhőben, így például a jegyértékesítés, a csomagkelezés, a repülőgépek súlypontszámítása vagy az allokáció (amikor beosztják, hogy melyik gép, milyen járatot teljesít). Ez minden társaságnál más és más, hogy milyen funkciót, milyen platformon futtat, de a legtöbb vállalat igyekszik konszolidálni az IT infrastruktúráját.

Mivel a napi működésüknek kulcsterületei is felhőben működnek, ezért a nagyobb műszaki malőröknél fizikai leállás is bekövetkezhet. Hiszen a repülőgépek a földi számítógépekkel is kommunikálnak, emiatt például most az USA-ban repülési tilalom van, mert a levegőben lévő gépek nem tudnak kommunikálni a géppel, és ezért bizony komoly biztonsági kérdések is felmerülhetnek.

Annyira a felhőben, az informatikában van ma már minden, hogy nem tudnak már manuálisan járatot üzemeltetni

– húzza alá Varga G. Gábor, majd kiemeli, ehhez pedig hibátlan infrastruktúra kell.

Ha a globális repülés 30 százaléka megborul, azt az egész rendszer több nap alatt tudja csak kiheverni. Utasok százezrei, jelen esetben milliói rekednek reptereken, nem tudnak elutazni, hiszen járatokat törölnek, melyek később feltorlódnak. Hasonlóan, mint amikor dubai repteret ellepte a víz, és volt egy nap, amikor nem tudtak repülni, de ez később 10 nap üzemeltetési problémát okozott az Emiratesnek, hiszen 3 napig kénytelen volt saját forgalmát korlátozni, hogy rendbe rakja a helyzetet.