A Meteorológiai Világszervezet kutatói legfrissebb éves, „A globális éghajlat állapota” jelentésében felvázolták, hogy a 2023-as szélsőséges időjárási események hogyan pusztítottak emberek millióit szerte a világon, és több milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoztak. Soha nem voltunk még ilyen közel – bár jelenleg ideiglenesen – a párizsi klímaváltozási megállapodás 1,5°C-os alsó határához – írta közleményében Celeste Saulo, a WMO főtitkára. A közösség vörös riasztást ad a világnak – idézte a CNBC.

Egy sor tavalyi éghajlati rekord miatt az ENSZ meteorológiai ügynöksége arra figyelmeztet, hogy a bolygó most kulcsfontosságú felmelegedési küszöb átlépésére készül.

A WMO szerint az elmúlt időszakban olyan mutatók is rekordot döntöttek, mint az üvegházhatású gázok szintje, az óceánok melegedése és savasodása, a tengerszint emelkedése, az Antarktiszi-tenger jégtakarója és a gleccserek visszahúzódása.

2023 az eddigi legmelegebb év, és a 2014 és 2023 közötti időszak pedig a legmelegebb 10 év volt.

A kutatók szerint a globális átlaghőmérséklet 2023-ban 1,45 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ami csak kis mértékben maradt el a kulcsfontosságú, 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbtől. A 1,5 Celsius-fokos szintet széles körben elismerik annak mutatójaként, hogy az éghajlati hatások mikor válnak károssá az emberekre és a bolygóra, ahogyan azt a mérföldkőnek számító Párizsi Megállapodás is felvázolja.

 

Ha ez így megy tovább, Európa lakhatatlanná válik, nem köntörfalazott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség sem a legfrissebb jelentésében, amelyről itt írtunk >>>

A szélsőséges hőmérsékleteket az éghajlati válság okozza, amelynek fő mozgatórugója a fosszilis tüzelőanyagok elégetése.

A jelentés nem sokkal azután jelent meg, hogy az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata szerint a világ első ízben haladta meg a 1,5 Celsius-fokot egy teljes év alatt. Az EU klímafigyelőjének múlt hónapban közzétett megállapításai azonban nem jelentik a 2015-ös Párizsi Megállapodás megsértését. Az éghajlati egyezmény célja, hogy hosszú távon jóval 2 Celsius-fok alá, lehetőleg 1,5 Celsius-fokra korlátozza a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest.

Mindazonáltal a tudósok ismételten hangsúlyozták, hogy sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását az éghajlati válság legrosszabbjának elkerülése érdekében.

A Föld vészjelzést ad ki

 – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára kedden. A fosszilis tüzelőanyag-szennyezés miatt az éghajlati káosz lekerül már nem akkora fenyegetés – tette hozzá.

A világ már 1,1 Celsius-fokkal melegedett fel a több mint egy évszázad alatt elégetett fosszilis tüzelőanyagok, valamint az egyenlőtlen és fenntarthatatlan energia- és földhasználat miatt.

A WMO szerint a megújuló energiatermelés a remény csillaga.

Mitán 2023-ban a megújuló energiatermelés az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések élvonalába került, ezek az energiaforrások segíthetnek a szén-dioxid-mentesítési célok elérésében. Valójában a kutatók szerint a megújuló energiaforrások kapacitásbővítése 2023-ban közel 50 százalékkal, összesen 510 gigawattra nőtt.