A közkeletű hiedelemmel ellentétben nem a szén-dioxid a legrosszabb üvegházhatású gáz, ami a légkörbe kerülve jelentősen felmelegítheti azt.
Az ipari tevékenységek, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás egyik legkártékonyabb velejárója a metán.
Bolygónk légkörének metántartalma az elmúlt 15 évben kritikus szintet ért el, és jelenleg a globális felmelegedés nagyjából kétharmadáért tehető felelőssé. A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja szerint egy rendkívül hatékony módszer lehet a légkör mentesítésére a metántól az általuk vizsgált „metánfaló” baktérium bevetése – írja a Zöld Pálya.
A amerikai egyetemen zajló kutatás vezetőjének, Mary Lindstormnak az volt az alapötlete, hogy felfedezzen egy olyan úgynevezett metanotróf, vagyis metánt fogyasztó organizmust, ami semlegesíti a metánt, helyette pedig szén-dioxidot és biomasszát hagy maga után. A keresés során találtak rá a methylotuvimicrobium buryatense-re (5GB1C), ami az elvégzett kísérletek tanúsága szerint a felmelegedés problémájára lehet részben a megoldás.
Büfögnek a tehenek, gázos a Föld helyzete
Egy kanadai tejtermelő jövő tavasszal világra jövő borjai világelsők lesznek, hiszen egy konkrét környezetvédelmi céllal tenyésztették őket: böfögjenek kevesebb metánt.Bővebben >>>
Ez a baktériumcsoport normál esetben olyan környezetben él, ahol magas a metán koncentrációja, körülbelül 5000 és 10 000 ppm közötti. Természetesen ennél sokkal ritkásabb a légkör metántartalom tekintetében. Az átlagos érték körülbelül 1,9 ppm, de bizonyos környezeti hatások befolyásolhatják. Magasabb koncentrációt tapasztalhatunk olajfinomítók, hulladéklerakók és rizsföldek közelében, ilyen körülmények között akár 500 ppm is mérhető.
Euan Nisbet, a Londoni Egyetem munkatársa kiterjesztené szarvasmarhatelepek környékére is a baktérium-csoport használatát. A hírhedten nagy metánkibocsátók közelében az eljárás során keletkező szén-dioxidot üvegházakba eljuttatva lehetne például paradicsomot termeszteni.
A kísérleti modellel egészen jól működő módszert a jövőben meg kell próbálni kiterjeszteni, és akár erőműveket létrehozni a technológia nagyobb léptékekben történő alkalmazására. Mivel akár ezerszám kellene hasonló erőműveket építeni, hogy 2050-re elérjük a felmelegedés már említett 0,22 °C-os mérséklését, így a labda a döntéshozók térfelén pattog.