Nagyon sok szempontból eltérő a nők és férfiak megélése a családi környezetet és a munkahely világát illetően - mutat rá legújabb felmérésének eredményei alapján az IDEA Intézet.

A frissen publikált adatok arra utalnak, hogy a magyarországi nők a szabadság, az emberi jogok érvényesülése terén más valóságot érzékelnek, mint a férfiak.

A nőknek majdnem fele (46 százalék) úgy látja, a nemekkel kapcsolatos társadalmi normák sokszor akadályozzák az egyéni szabadságot, korlátozzák a jogokat, a férfiaknak viszont csak kevesebb mint egyharmada gondolkodik hasonlóan (29 százalék).

A férfiak között a korlátozást érzékelők aránya enyhén csökkenő tendenciát mutat az életkor növekedésével, a nők körében viszont az idősebbek és fiatalabbak között is hasonlóan magas.

A felmérés adatai szerint emellett

a nők általános biztonságérzete is alacsonyabb szinten áll, mint a férfiaké.

Utóbbiak majdnem háromnegyede, a nőknek viszont csak kevesebb mint kétharmada érzi általában biztonságban önmagát és családját. Miközben a magyarországi nők több mint egynegyede sötétedés után nem szívesen megy egyedül utcára a lakóhelyén, addig a férfiaknak csak alig több mint egytizedéről jellemző ugyanez.

Az eredmények jól érzékeltetik, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek, eltérő valóságérzékelések az otthoni, családi környezetben is hangsúlyosak. Így például

akár párkapcsolatban élnek, akár nem, a nők majdnem kétszer annyi időt fordítanak összességében a háztartási munkákra, mint a férfiak.

A nemek közötti munkamegosztás leginkább a 30 év alattiak körében aránytalan, de, a társadalom minden szintjén hasonló tendenciák tapasztalhatók. Az igaz, hogy a párkapcsolatban élők összességében egy kicsit kevesebb időt töltenek háztartási tevékenységekkel, mint az egyedülállók, de a férfiak és nők közötti munkamegosztás aránytalanságának mértéke inkább növekszik a párkapcsolatokban.

A hivatalos bérstatisztikák azt is rendre megerősítik, hogy a legtöbb EU-tagállamban, beleértve Magyarországot, továbbra is bérszakadék áll fenn a nemek között.

A felmérésében a nők többsége (60 százalékuk) arról számolt be, hogy mindent egybevetve
egy-egy hónapban legfeljebb 300 ezer forintos bevétel áll a rendelkezésére, a férfiak többsége viszont (59 százalékuk) ennél magasabb bérösszegeket jelölt meg.

Ez átlagosan 25 százalékos mértékű bevételi különbséget, szakadékot jelent a két nem között a nettó bevételek tekintetében.

Ez az eltérés lényegében az összes vizsgált csoportban tapasztalható volt, ráadásul a mértéke
egyre mélyebb az idősebb korcsoportok felé haladva. A bevételi szakadék, ha kicsit csökkenő mértékben is, de az alacsonyabb és a magasabb iskolai végzettségűek körében is megfigyelhető. A bevételkülönbségből adódó elégedetlenséget az IDEA korábbi adatai is tükrözik: 2023 végén a férfi munkavállalók harmada, a nőknek viszont csak ötöde mondta azt, hogy alapvetően elégedett a fizetésével.