Az országok kormányai által rendszeresen, feltétel nélkül, minden felnőtt számára biztosított havi juttatás ötletét több jeles gondolkodó és politikai személyiség is felvetette már az elmúlt évtizedek során. Az elképzelés szerint az ilyen fajta, nem a munkától vagy segélyektől függő havi ellátás egy ideálisabb, egyenlőbb és boldogabb társadalom megalapozását segítené elő, 

DE SOKAN ATTÓL FÉLNEK, HOGY A BEVEZETÉSE UTÁN AZ EMBEREK NEM LENNÉNEK HAJLANDÓAK TOVÁBB DOLGOZNI ÉS KATASZTROFÁLIS HATÁSSAL LENNE A VILÁGRA. 

A tesztek a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban már több száz helyszínen zajlanak, de egyelőre mindenki óvatos a kérdéssel kapcsolatban – írja a Rakéta.

Az elképzelés szerint az ilyen jövedelem minden, a 18. életévét betöltött személynek járna, tehát nem csak a szegényeknek, hanem a leggazdagabbaknak is. Persze nem lenne kötelező igényelniük, de megtehetnék. 

A feltétel nélküli alapjövedelem legfontosabb ismertetőjegyei a következők:

  • rendszeresnek kell lennie, vagyis nem egy összeg egyszeri kifizetéséről van szó,
  • minden felnőtt embernek jár, munkaviszonytól és minden más feltételtől függetlenül,
  • pénzbeli juttatást takar, nem ingatlant, szolgáltatást vagy bármilyen más értéket,
  • egyénenként jár, nem háztartásonként vagy családonként
  • és jellemzően az állam fizeti a lakosoknak.

A FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM MELLETT FILOZÓFUSOK, ÜZLETEMBEREK ÉS POLITIKUSOK IS ÉRVELNEK, DE EGYELŐRE MÉGIS RADIKÁLIS ELKÉPZELÉSNEK SZÁMÍT.

Ellenérvek

Az ellenérvek között kiemelt helyen szerepel a munka státuszának megváltozásától való félelem, ami a kritikusok szerint az emberek méltóságát és morálját rontaná, mert sokakat ingyenélővé változtatna. 

Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha a feltétel nélküli alapjövedelem elegendő az alapszükségleteken túlmenő igények kielégítésére, viszont az emberek általában a túlélést biztosító minimumnál többre vágynak, és ezt alacsony FNA esetén továbbra is csak munkával tudnák megkeresni. 

A feltétel nélküli alapjövedelem inkább a munkahelyek struktúráját alakítaná át, mivel 

EGY BIZTOS BEVÉTEL TUDATÁBAN A DOLGOZÓK JOBB POZÍCIÓT VÍVHATNÁNAK KI MAGUKNAK, HA NEM LENNÉNEK MEGELÉGEDVE A MUNKAKÖRÜLMÉNYEIKKEL.

Komoly kísérletek zajlanak

Sok tesztprogram indult már a világban, egy részük pedig most is zajlik, így az ezzel foglalkozó szakemberek bepillantást kaptak a FNA hatásának következményeibe. A Stanford Egyetem Basic Income Lab nevű részlegének összesítése alapján, ami a 2024 januári állapotokat mutatja be, az elmúlt időkben 192 olyan projektet folytattak le a különböző országokban, ahol a feltétel nélküli jövedelem valamely formájával vagy ahhoz hasonló módszerekkel kísérleteztek szűk körben.

  • Walesben egy 2025-ig tartó kísérletben egészen magas összeget, havi 720 000 ezer forintot adnak két éven át minden 18 életévét betöltött személynek, aki kikerül az állami gondozásból és önálló életet kezd.
  • Togóban 23 ezer forintot kapnak kéthavonta azok a nők és 7000 forintot azok a férfiak, akiknek az életét nagyban és hátrányosan érintette az elmúlt évek járványhelyzete.
  • Indiában körülbelül tízmillió nőt terveznek bevonni a Magalir Urimai Thogai Thittam (A nők joga a bevételhez tervezet) programba, aminek során havi 1000 rúpiát (4300 forintot) kapnak rendszeresen a jellemzően szegényebb sorba tartozó nők.
  • Dél-Koreában 2025-ig havonta kapnak bizonyos összeget azok a háztartások, ahol a keresetek nem érik el az átlagos mediánbér 85 százalékát, ők egy főre számolva körülbelül 500 000 forinthoz jutnak.
  • Mongóliában 2,7 millió ember kapott egy összegű (30 000 forint) és havi 2600, illetve 6000 forintnyi juttatást egy már lezárult programban, igaz, hogy ez egy állami akció volt, nem kifejezetten tesztprojekt.
  • Az Egyesült Államokban sok szűk körű program zajlik, általában néhány tíz vagy száz résztvevővel, egy-két éves időtartammal, a résztvevők általában 400 és 1000 dollár (144 ezer és 360 ezer forint) körüli juttatást kapnak havi rendszerességgel, ezt időnként kiegészítik egy személyes tanácsadó közreműködésével, aki segít az alanyoknak a megfelelő célok kijelölésében.

Az amerikai kísérletekből a Stanford Income Lab elemzése alapján az derült ki, hogy 

AZ EMBEREK EGYES TESZTHELYSZÍNEKEN NÉHÁNY SZÁZALÉKOS ARÁNYBAN KILÉPTEK A MUNKAHELYÜKRŐL, 

de ők voltak kisebbségben, a társadalmi kapcsolatokra pedig pozitív hatással volt az így szerzett anyagi stabilitás, mivel az alanyok olyan közös tevékenységekben is részt tudtak venni, amire egyébként nem lett volna lehetőségük.