Ferenc pápa megérkezett az indonéz fővárosba, Jakartába, és ezzel megkezdte hivatali idejének leghosszabb és legtávolabbi útját az ázsiai és csendes-óceáni térségbe.

A katolikus egyházfő várhatóan kiemeli majd a környezetvédelmi problémákat és a vallások közötti párbeszéd fontosságát a 12 napos útja alatt, amelynek során Indonézia mellett ellátogat Pápua Új-Guineába, Szingapúrba és Kelet-Timorba is. E négy ország közül egyébként ez utóbbi az egyetlenbe, amely túlnyomórészt katolikus. Ugyanakkor a csendes-óceáni térség egyike azon kevés helyeknek a világon, ahol a katolikus egyház a megkeresztelt hívek és a hivatások számát tekintve növekszik – állapította meg beszámolójában a BBC, egyben hozzátéve, hogy az egzotikus program különösen nagy kihívást jelentő utazás egy olyan ember számára, aki decemberben tölti be 88. életévét, és számos egészségügyi problémával küzd.


Ferenc pápa eredetileg 2020-ra tervezett, de a világjárvány miatt elhalasztott útjának egy része II. Szent János Pál nyomába ered, aki 27 éves pápasága alatt szintén ellátogatott ebbe a négy országba.

2013-as megválasztása óta a pápa arra sürgette a katolikus egyházat, hogy vigye Isten vigasztalását „a perifériák felé” – utalva ezzel a távoli közösségekre. Ferenc a harmadik pápa, aki Indonéziába látogat, ahol a világon a legnagyobb a muszlimok száma.

Az ott töltött négy nap alatt várhatóan meglátogatja az indonéz főváros főmecsetét, találkozik Joko Widodo leköszönő elnökkel, és mintegy 70 ezer embernek tart misét – írta a Vatican News.

Naszaruddin Umar, a jakartai mecset nagy imámja az AP hírügynökségnek elmondta: reméli, hogy a látogatás lehetőséget kínál majd arra, hogy „megvitassák a vallási közösségek közötti közös pontokat, és hangsúlyozzák a vallások, etnikumok és hitek közötti hasonlóságokat”.

Pápua Új-Guineában a pápa a távoli Vanimo városába utazik, hogy találkozzon a szülőhazájából, Argentínából származó misszionáriusokkal, akik a törzsi közösségeket keresik fel. Miguel de la Calle, egy argentin misszionárius Pápua Új-Guinea legészaknyugatibb városában azt mondta, reméli, hogy a pápa látogatása „jelentősen fellendíti” a területen folyó evangelizációs erőfeszítéseket.

Törzsi közösségek  

Az emberek egész Pápua Új-Guineából – sőt, még a határon túlról, Indonéziából is – elutaznak, hogy láthassák a pápát – mondta a Vatican Newsnak.

Néhányan napokig gyalogoltak a közlekedési eszközök szűkössége miatt

 – mondta Miguel atya.

Kelet-Timorban a pápa a fővárosban, Diliben fog misét celebrálni, ugyanazon a tengerparti sétányon, ahol II. János Pál 1989-ben beszédet mondott, hogy vigasztalja a helyi katolikusokat, akik szenvedtek a terület Indonézia általi megszállása alatt. Kelet-Timor 2002-ben nyerte el függetlenségét.

Ferenc pápa látogatásának fénye azonban az elmúlt napokban elhomályosult, miután kiderült, hogy a környéken több száz házat buldózerrel leromboltak. Közel 90 lakosnak szóltak, hogy keressenek új lakóhelyet, mielőtt a pápa megérkezik.

Az elmúlt évtizedben a pápa egyre többet foglalkozik Ázsiával. Pontifikátusa elején négy hosszú távú utazást tett a térségbe: Dél-Koreába, Srí Lankára, a Fülöp-szigetekre és Japánba. Akkoriban Japán lakosságának mindössze 0,5 százaléka vallotta magát katolikusnak.

Kínai kapcsolat 

Ellátogatott továbbá Bangladesbe, Mongóliába, Mianmarba és Thaiföldre. Kínába azonban eddig egyetlen pápa sem látogathatott el, mivel a Vatikán és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatokat megterhelte a vita arról, hogy ki nevezhet ki püspököket az országban.

Ferenc pápát a mostani hivatalos útjára egy orvos és két ápolónő kíséri el. Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen ambiciózus körutazás milyen hatással lesz a betegeskedő egyházfő egészségére, aki az utóbbi időben légzési és mozgásszervi problémákkal küzdött és tavaly novemberben tüdőgyulladás miatt lemondta a dubaji utazását az ENSZ éves klímatalálkozójára.