A fesztiválszezon az európaiak ötödét mozgatja meg. A magyarokat valamivel jobban, ám ők sem szívesen engedik egyedül fesztiválozni a fiatalokat 17 éves korukig – derült ki az Ifjúságkutató Intézet legújabb nemzetközi kutatási eredményeiből.
A fesztiválozás továbbra is elsősorban a fiatalok elfoglaltsága Magyarországon: saját bevallásuk alapján az elmúlt egy évben a 18–29 évesek vettek részt legnagyobb arányban fesztiválokon (36 százalék). Ezen belül a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a nagyobb településeken élők magasabb arányban fesztiváloztak 2023-ban.
Az Ifjúságkutató Intézet összesen 12 nemzetre (Magyarország, Horvátország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Montenegro, Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia) kiterjedő kutatásából az is megállapítható, hogy
e Közép-Európai országokban átlagosan 17 éves korukban engedik el először egyedül fesztiválra a fiatalokat.
A magyar válaszadók több mint fele (58 százaléka) véli úgy, hogy csak 18 éves kortól engedhető el valaki felnőtt kíséret nélkül.
- Ausztriában hagynák a legnagyobb mértékben fesztiválozni a 17 év alattiakat (45 százalék);
- míg Horvátországban a legkisebb arányban (13 százalék);
- Montenegróban voltak a legtöbben azok, akik először csak 18 év felett engednék el a fiatalokat fesztiválozni (68 százalék);
Az elmúlt évhez képest valamivel több magyar tervezi, hogy idén részt vesz valamilyen hazai fesztiválon (22 százalék). A vizsgált 12 ország közül a legnagyobb különbség az előző évi és az idei tervezett részvétel között Montenegróban volt, ahol kisebb arányban terveznek 2024-ben fesztiválozni (23 százalék), mint ahányan voltak az elmúlt évben (35 százalék).
Összesen még öt ország esetében mutatkozott meg hasonló tendencia: Észak-Macedóniában, Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Ausztriában. Szintén hat országban viszont, a tavalyi évhez képest, többen szeretnének ilyen formában szórakozni idén – a magyarok mellett a csehek, horvátok, lengyelek, szlovákok és a szlovénok nyilatkoztak hasonlóképpen.