A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Bár 2022-ben ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egyetlen napot jelent – írta a WWF. 

1970-ben december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok,

Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.

Számokban kifejezve

Egy friss felmérés szerint kérdéses, hogy mennyire állunk készen a változásra: a WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült, hogy felmérje, miként viszonyul a 18-59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz, ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. Az eredmények alapján különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest. 

Az mindenképpen pozitívum, hogy a felmérés alapján a lakosság 59 százalékát valódi környezettudatosság jellemzi. Kevésbé jó hír azonban, hogy a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt. A lakosság további 20 százalékát teszik ki a „pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot.

A fennmaradó 20 százalékot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye, a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban. Az ő esetükben ráadásul azt is láthatjuk, hogy bár a klímaváltozás veszélyeivel tisztában vannak, a megoldást jelentő teendőkkel kapcsolatban már jóval hiányosabbak az ismereteik. 

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a fiatalok jelentették a progresszivitást a környezet- és természetvédelem tekintetében, mára épp az ő körükben növekszik azok aránya, akik ökoszkeptikusok vagy csupán egy-egy social media poszt erejéig láttatják magukat környezettudatosnak

– mondta Gergely Ferenc, a kutatást vezető független szakértő.

Miért kevésbé környezettudatosabbak a felnőttek?

„A mindenhonnan ránk zúduló információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények a környezet- és természetvédelem terén, az elmúlt évek globális és hazai nehézségei – mint például a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az egekbe szökő infláció vagy a megemelkedő energiaárak –, illetve a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintű környezettudatosság sokadlagos szempont lett. Pedig ahhoz kétség sem fér, hogy a jövőnk záloga az egészséges természeti környezet, ahonnan alapvető erőforrásainkat kapjuk” – mondta Papp Luca, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

Nem könnyű kitűnni az információs zajból, így a zöld civil szervezetek is minél több platformon próbálják hiteles, szakértői üzeneteiket eljuttatni a fiatalokhoz.

Kedvező tendencia azonban, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a használt cikkek – például ruhák, bútorok – vásárlása és az egymás közti cserebere, ami egyrészt pénztárcakímélő megoldást jelent, másrészt környezettudatossági szempontból is megfelelőbb választás. Ennek eredményeként az ország egyik legmeghatározóbb online apróhirdetési oldalának felhasználói potenciálisan összesen 758 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól óvták meg a Földet.

„Ez a mennyiség 5 milliárd műanyagzacskó, 1,6 milliárd alumíniumedény és 2700 km acélból készült vasúti sín előállításával feleltethető meg” – mondta a kutatási eredmények kapcsán Andri Diána fenntarthatósági szakértő, a Jófogás kommunikációs vezetője.