Gyakorlatilag mindenhol rosszul jelentek meg a hazai fizetések éves változásáról szóló adatok. Ennek oka, hogy a legtöbben hibásan értelmezték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett, 2023 februári kereseti adatait. A KSH sem volt a helyzet magaslatán: a gyorstájékoztató elsőre valóban azt sugallja, hogy az árak térdre kényszerítették a kereseteket, de a helyes számításhoz szükséges információk is kiderülnek az összefoglalóból.
– Teljes a káosz a hivatalos februári kereseti adatok körül: a legtöbb hírportálon gyakorlatilag álhírek jelentek meg a magyarországi fizetésekről. Ez kimondottan veszélyes egy olyan időszakban, amikor a munkavállalók az évtizedek óta nem tapasztalt infláció miatt sokkal érzékenyebbek a jövedelmükkel kapcsolatos friss információkra – emelete ki a Napi.hu megkeresésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetések éves változásához most nem elegendő azt megnézni, hogy a bruttó átlagkereset hány százalékkal változott a megelőző év azonos időszakához képest. Ennek oka, hogy tavaly februárban a fegyveres testületek állományában szolgálók egyszeri kifizetésként hathavi fegyverpénznek megfelelő összeget kaptak.
Ennek a juttatásnak az összege pedig olyan jelentős volt, ami érdemben befolyásolta az átlagkeresetet. A szakértő rámutatott: a KSH a nemzetközileg elfogadott módszertannal számolja a kereseti adatokat, ezért a fegyveresek egyszeri juttatását is figyelembe kellett vennie a 2022. februári bruttó és nettó átlagkereset számításánál.
Nőttek a fizetések, de az árak jobban emelkedtek
A fegyveresek juttatása a statisztikai adatokban nincs megkülönböztetve.
A hathavi fegyverpénz hatása az átlagkereseti adatokban úgy értelmezhető, mintha 2022 februárjában minden egyes munkavállaló a havi fizetésén felül további bruttó 67 367 forintot kapott volna.
Ahhoz, hogy a keresetek éves változásáról valós képet kapjunk tehát ezúttal az első lépésként a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás hatását ki kell szűrni. Ezek hatásával nem számolva – ahogy a KSH is világosan fogalmaz – látható, hogy nem 0,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek egy év alatt, hanem 15,6 százalékkal – nyomatékosította Szalai Piroska.
Egy másik módszerrel is valós képet kaphatunk arról, hogy idén februárban mennyivel voltak magasabbak a magyarországi fizetések, mint tavaly. A statisztikai hivatal jelentésében megtalálható a rendszeres bruttó átlagkereset összege is – részletezte a szakértő. A rendszeres bruttó átlagkereset az alapbér mellett csak azokat a juttatásokat tartalmazza, amelyeket a munkavállaló rendszeresen kap, például SZÉP-kártyán, vagy osztályfőnöki pótlékként.
Mivel a tavalyi fegyverpénz egyszeri juttatás volt, így már a tavaly februári rendszeres bruttó átlagkereset összege sem tartalmazza, ezért akiknek gondot okozott a friss KSH adatok objektív összehasonlítása, azok a rendszeres bruttó átlagkereset alapján is számolhatnak, mert ennél az adatnál tényleg csak az éves változást kell figyelembe venni.
Mutatjuk a valós kereseti adatokat
A helyes módszertannal számolt adatok alapján az összes munkavállalót (vagyis nem csak az 5 főnél többet foglalkoztatók) figyelembe véve 2023 februárjában
- a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt, egy év alatt 15,6 százalékkal emelkedett,
- a rendszeres bruttó átlagkereset 505 400 forint volt, 17,3 százalékkal nőtt,
- a versenyszférában a rendszeres bruttó átlagkereset 19 százalékkal nőtt, 509 800 forintra emelkedett.
- A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 353 200 forint volt, 15,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget.
- A kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt, 16,2 százalékkal nőtt.
- 16,3 százalékkal emelkedett a bruttó kereset mediánértéke,
- 16,5 százalékkal pedig a kedvezményekkel számolt nettó kereset mediánértéke.
- A reálkereset – a 25,4 százalékos inflációval számolva – 7,8 százalékkal csökkent.
A minimálbér felett nőttek a bérek
Szalai Piroska az adatokat elemezve felidézte, 2023 január 1-től a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal emelkedett, így nem csak a kötelező legkisebb bérek változása befolyásolta az adatokat. A legtöbb elemzői várakozásnál jobban nőttek a keresetek.
Említésre méltó, hogy míg a kedvezmények nélkül számolt nettó kereset ugyanakkora mértékben nőtt, mint a bruttó, addig a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó keresetek emelkedése nagyobb volt. Ennek oka, hogy bővültek a adókedvezmények, 2023-tól a 30 évnél fiatalabb, gyermeket nevelő nőknek nem kell személyi-jövedelemadót fizetniük – emlékeztetett a szakértő.
Szalai Piroska felidézte, hogy az év első két hónapjában elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum változása van hatással az átlagkeresetre, vagyis a kötelező legkisebb bérek közvetlen és közvetett emelése érzékelhető. A versenyszféra vállalkozásai ezzel szemben jellemzően később, az éves költségvetési terveik elfogadása után szokták rendezni a minimálbérek feletti kategóriákban a fizetéseket.
A szakértő szerint a következő hónapokban nem kell a keresetemelkedés ütemének visszaesésével számolni.
A fizetések vásárlóerejének csökkenése várhatóan februárban érte el a csúcsot a 7,8 százalékos visszaeséssel.
A továbbiakban már sokkal kisebb reálbér-csökkenésre számíthatunk, sőt az év második felében ismét nőhet a fizetések értéke, ha az infláció a várakozások szerint valóban jelentősen csökken.
– Érdemes megjegyeznünk, hogy a januári és a februári bruttó és nettó átlag- és mediánkereset, sőt a rendszeres kereset is harmadával növekedett a két évvel korábbi, 2021-es azonos időszakhoz viszonyítva. Ez tehát azt jelenti, hogy a tavaly év eleji reálkereset emelkedés még havi szinten is kompenzálta a magas infláció következtében elszenvedett vásárlóerő-csökkenést – tette hozzá Szalai Piroska.