Jövőre átlagosan 5 százalékkal emelkedik a fizetés az állami közszolgáltató cégeknél a 2021-ben megkötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében. Ezt a mértéket ugyanakkor jelentősen meghaladja az azóta rekordokat döntő infláció, így ekkora emelés mellett a dolgozók bérének reálértéke jelentősen visszaesne.
Ennek elkerülése érdekében már kezdeményezték mind az országos konföderációk, mind a helyi szakszervezetek a bérmegállapodás újratárgyalását, és a magasabb jövő évi béremelést
– tudta meg a Napi.hu.
Az infláció felülírja a bérmegállapodást
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére elmondta, elengedhetetlenné vált a 2023-ra ütemezett, mindössze 5 százalékos átlagos béremelést tartalmazó megállapodás újratárgyalása.
Az elnök emlékeztetett,
a munkavállalók elégedetlenek a 2021-ben aláírt bérmegállapodással, mivel az infláció messze meghaladja az abban foglalt bérrendezés mértékét,
amely 2021-re, 2022-re és 2023-ra összesen átlagosan 15 százalékos alapbérfejlesztést jelent.
Az elnök kiemelte: az inflációt, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelését alapul véve a cél, hogy legalább 15 százalékkal emelkedjen idén az érintett munkavállalók, vagyis
- a vasutasok,
- a volánosok,
- a postások
- és a víziközmű ágazat munkavállalóinak
Elégedetlenek a munkavállalók
Az érdekképviseletek már hónapokkal ezelőtt kezdeményezték a megállapodás felülvizsgálatát, ám erre várhatóan az év elején kerül sor. Palkovics Imre megjegyezte,
tapintható a feszültség a munkavállalóknál ezért elkerülhetetlen a tervezettnél magasabb béremelés.
A munkavállalók elégedetlenségét jól jelzi, hogy a Volán dolgozókat képviselő Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) az ősszel figyelmeztető sztrájkot tartott.
Szintén elégedetlenek a víziközmű-ágazatban dolgozók, de a postásoknál is szükség van a keresetek rendezésére – részletezte a Munkástanácsok elnöke.
Palkovics Imre kiemelte:
a kormány és az állami cégek vezetői részéről is nyitottságot tapasztaltak a munkavállalói képviseletek.
A korábbi évek gyakorlata szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről szóló megállapodást követően, várhatóan már januárban elkezdődnek az érdemi tárgyalások.
Palkovics Imre hozzátette, mivel a nemzetközi folyamatok a magyar gazdaságba is begyűrűznek, bizonytalanságot okoznak, ezért egyelőre a 2023-as bérrendezés a legfontosabb cél, a következő évekre vonatkozó, adott esetben hosszabb távra szóló bérmegállapodás egyelőre nincs napirenden.
Jó híreket kaptak a szakszervezetek
A MÁV-nál már januárban tárgyalóasztalhoz ülnek az érdekképviseletek a vállalatvezetéssel és a fenntartói jogokat gyakorló kormányoldallal. Erre ígéretet kaptak a képviseletek Lázár János építési és közlekedési minisztertől
– mondta a Napi.hu kérdésére Buzásné Putz Erzsébet. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kiemelte: a szakszervezetek optimisták, mivel mind a MÁV vezetésétől, mind a kormány részéről nyitottságot tapasztaltak a 2023-as bérrendezés újratárgyalására.
Egyelőre nincs közös szakszervezeti követelés, abban ugyanakkor egyetértenek a képviseletek, hogy legalább az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó bérfejlesztésre van szükség – részletezte az MTSZSZ elnöke.
Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: a fővárosi közlekedési cégeknél megvalósul a legalább 15 százalékos béremelés, amely így – bérrendezés híján – az állami cégeknél dolgozóknak valós alternatívát jelenthet.
Közös érdek a szolgáltatások fennmaradása
Az érdekképviseleti vezetők arra is rámutattak, hogy a bérmegállapodás felülvizsgálata nem csak a munkavállalóknak, de a munkáltatóknak, és végső soron pedig az egész országnak érdeke. Az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő állami közszolgáltatóknak a magasabb bérek miatt konkurenciát jelenthetnek a versenyszféra szereplői is.
Ha nem emelkednek érdemben a fizetések a vasútnál, a Volánnál, a postánál és a közműszektorban, akkor ezeknek az alapvető szolgáltatásoknak a fenntartása ellehetetlenül, amely a színvonal visszaesését és a kínálat csökkenését okozhatja.
Ráadásul mind a közösségi közlekedés, mind a közművek megfelelő működése kulcsfontosságú, hiszen alapvető szolgáltatásokról van szó.