Szinte mindenhol zajlanak a fizetések emeléséről szóló tárgyalások az országban, ám merőben eltérő helyzetben alkudoznak az állami cégek, az önkormányzati társaságok és a versenyszféra vállalatai.
Minden területen közös ugyanakkor az az elképzelés, hogy legalább az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó bérfejlesztésekre van szükség. Az is igaz minden vállalkozásra, hogy a munkaerő megtartása rendkívül fontos.
A szakszervezetek követelései is ennek mentén alakultak ki, általános elvként megfogalmazott elvárásuk
- a legalább 15 százalékos alapbéremelés;
- annak figyelembevétele, hogy a jó munkaerő megtartása béremeléssel is olcsóbb, mint az új betanítása;
- valamint a munkáltatói nyitottság, figyelembe véve a költségek megugrása ellenére realizált jelentős profitot.
Az állami cégeknél mindenki másra számított
Hiába kezdődtek el az országos érdekegyeztető fórumon elfogadott egységes bérrendezési elvek mentén a csoportszintű tárgyalások az állami közszolgáltató cégeknél, január 17-e óta nem sikerült megállapodniuk a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak a vasútnál, a volánnál, a postánál és a közműveknél sem.
A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán (KVKF) a kormány, a munkáltatók és a munkavállalói képviseletek egyetértettek abban, hogy a 2021-ben aláírt, 2023-ig szóló bérmegállapodásban az idei évre vonatkozó, átlagosan 5 százalék alapbéremelés az elszálló infláció miatt nem lesz elegendő.
Az országos érdekegyeztető fórumon a felek azzal is egyetértettek, hogy legalább az infláció mértékét elérő, a lehetőségekhez mérten akár azt meghaladó fizetésemelést kell kapniuk a munkavállalóknak, vagyis átlagosan 15 százalékkal kellene emelni januártól a vasutasok, a buszvezetők, a postások és a közműveknél dolgozók fizetését.
Az ülésen ráadásul a felek ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják a vállalati szintű egyeztetéseket annak érdekében, hogy már a januári munkabér is tartalmazza az emelést.
Alkudoznak a vasutasok és a volánosok
A MÁV-Volán csoportnál az első eredménytelen egyeztetés után a második alkalommal sem fogadták el a szakszervezetek a munkáltató ajánlatát. A Szolidaritás-Autóbusz Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) tájékoztatása szerint múlt csütörtökön a munkáltató az alábbi bérfejlesztésre tett javaslatot:
- 273 000 forint alatt – ami 8 390 főt érint – 15-20,5 százalék közötti,
- 273 000 – 410 000 forint között – ami 35 136 főt érint – 10-15 százalék közötti,
- 410 000 – 820 000 forint között – ami 13 062 főt érint – 5-10 százalék közötti,
- 820 000 forint fölött – ami 538 főt érint – 5 százalékos béremelésre tett javaslatot.
Ezzel a MÁV-Volán csoportnál legalább 5 százalék alapbéremelés, de munkavállalónként havi 41 ezer forint bérfejlesztés valósulna meg.
A SZAKSZ továbbra is átlagosan 20 százalékos, vagyis fejenként 80 ezer forintos béremelést tart elfogadhatónak, így a munkáltató bérfejlesztési javaslatát elutasítja.
A szakszervezetek többsége ugyanakkor kiáll a havonta dolgozónként legalább 60 ezer forintos béremelés mellett, ennek teljesülése a bérmegállapodás megkötésének alapfeltétele.
A Volánbusz végrehajtja az eredeti bérmegállapodásban foglalt 5 százalékos bérfejlesztést 2023. január elsejétől. Ez nem jelenti azt, hogy a dolgozóknak mégis az inflációtól jóval elmaradó béremeléssel kell beérniük, a tárgyalások folytatódnak.
Úgy tudjuk, a közműágazatban közelebb van a megállapodás, mint a közlekedési vállalkozásoknál, a postánál viszont – állami támogatás híján – a forráshiány is nehezíti az alkufolyamatot az egyéb problémák mellett.
Az állami vállalatoknál létfontosságú a munkaerő megtartása mellett az új munkaerő bevonása is, mivel a fejlesztések miatt felkészült szakemberekre van szükség, de a munkavállalók átlagos életkora miatt a fiatalok toborzása is elkerülhetetlen. Az állami cégeknél a piaci szereplőkhöz képest
- előny a hosszú időre stabil munkahely és a sokféle juttatás,
- hátrány az alacsonyabb fizetés.
Szemléletváltás a versenyszféra vállalkozásoknál?
A versenyszférában az eddigi tapasztalatok szerint eredményesebbek a bértárgyalások. A szakszervezeteknek már a tavalyi évben is sok cégnél jó tapasztalatai voltak, mivel 2022-ben az infláció megugrása miatt évközi bérkompenzációra is sor került számos cégnél.
Az alapvetés itt is ugyanaz: legalább az inflációt elérő alapbérfejlesztés. Fordulatot hozhatnak azok a napvilágra jutó információk, amelyek szerint
az energiárak emelkedése, így a szolgáltatók és az ipari szereplők önköltségét egyaránt növelő működési költségek megugrása ellenére vaskos, ágazatonként eltérő mértékben 33-50 százalékos profitnövelésre tettek szert egy év alatt.
Ez azt jelenti, hogy az inflációhoz a vállalkozások árpolitikája, a túlzott áremelés is hozzájárult, így a munkavállalók elvárása sok helyen már az inflációt meghaladó emelés lett.
A versenyszférában csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését kötelező januártól végrehajtani. Sok vállalkozásnál ugyanakkor az új üzleti évhez igazodik a fizetések változása is, így gyakorlat, hogy a bérmegállapodásokat márciusban írják alá.
Kezdődik a tárgyalás az Audinál
Az Audi Hungáriánál is elkezdődnek a bértárgyalások. Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatójánál a korábban kötött bérmegállapodás márciusban lejár, így az egyeztetések időszerűek. Az Audinál aláírandó bérmegállapodás hagyományosan iránymutató lehet a többi szereplőnél is, ráadásul a munkavállalók magas szervezettsége miatt a helyi szakszervezet erős pozícióval rendelkezik az egyeztetéseken.Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) átadta a múlt héten a bérfejlesztési javaslatát a munkáltatónak, a tárgyalások a héten indulnak. Ebben javasolják
- a 23 százalékos alapbéremelést;
- a választható béren kívüli juttatás mértékének 600 ezer forintra emelését 2024-re;
- az egyszeri kifizetést a 2023. júliusi bérrel augusztusban, 300 ezer forint értékben;
- az infláció alapján a bérek felülvizsgálatát, illetve szükség esetén kompenzációt a nyári hónapokban.
A kereskedők ajánlata nem mindenhol tetszett a munkavállalóknak
A kiskereskedelemben vegyes a kép: a diszkontláncoknál, vagyis a Lidl és az Aldi munkavállalói hagyományosan magasabb fizetést kapnak a többi lánc dolgozójához képest, ám a munkarend is eltérő.
A kereskedelemben szintén létkérdés a munkaerő megtartása, és a kereskedőkre is igaz, hogy nem csak az árakat emelték, de ezzel növelték nyereségüket is.
A Tesco idén 5,7 milliárd forintot fektet az áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérébe, amely így a tavalyi bérmegállapodáshoz képest átlagosan 15 százalékkal emelkedik március 1-jétől.
Az Auchan a munkavállalói képviseletek szerint elfogadhatatlan bérajánlatot tett. A francia kiskereskedelmi láncnál ezért folytatódnak az egyeztetések. Feszült hangulatban zajlik a tárgyalás, korábban a sztrájk lehetősége is felmerült.
A BKV-nál ezen a héten születhet megállapodás
A szintén jelentős számú munkavállót foglalkoztató budapesti önkormányzati tulajdonú cégeknél is jól haladnak az egyeztetések. A legtöbb vállalatnál 16 százalékos keresetnövelésre került sor, többségében az alapbér fejlesztésével.
Nincs még megállapodás a BKV-nál, a szakszervezetek egységes javaslatáról szintén ezen a héten folytatódnak az egyeztetések.
A BKV menedzsmentje elkészítette megállapodás tervezetét, amely az alapbér fejlesztésének mértékén kívül javaslatokat tartalmazott többek között a Budapest pótlék sávos bevezetésére, a szenioritási pótlék emelésére, valamint egy kulcsember keret biztosítására, amely a kulcspozíciókban dolgozó munkavállalók bérének kiemelésére adna lehetőséget.
A legutóbbi, múlt pénteki egyeztetést követően az MTI azt közölte: a BKV munkavállalói oldalát képviselő több szakszervezet egységes javaslattal érkezett a 2023-as bérmegállapodás megkötésére irányuló tárgyalássorozat újabb ülésére, amelyben a szakszervezetek több sávos, százalékos béremelésre tesznek javaslatot. Az egyeztetések ezen a héten folytatódnak.