A munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó társaság mintegy 1000 hazai munkavállaló megkérdezésével készített felmérést az idén márciusban.
A közlemény szerint a válaszadók 41 százaléka kapott fizetésemelést, akik közül a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkáltatóik maguktól kezdeményezték az emelést anélkül, hogy ezt nekik külön kérvényezni kellett volna.
A felmérésből kiderült, hogy a fizikai munkavállalók többsége sikertelenül ugyan, de kért fizetésemelést, a szellemi dolgozók félénkebbek voltak, és csupán 23 százalékuk próbált magasabb bért igényelni munkaadójától.
A teljes munkaidőben alkalmazottként elérhető legmagasabb havi bérek elérték a bruttó kétmillió forintot. Így a legjobban és a legrosszabbul keresők közötti bérkülönbség immár tízszeresére nőtt. A szaktudást igénylő munkakörökben a bruttó bér már 500 ezer forint feletti, a pedagógusok fizetése viszont látványosan leszakadt.
A fővárosban a proaktív kezdeményezések csupán 27 százalékát utasították el, míg vidéken 72 százalékban bizonyultak sikertelennek a munkavállalóktól indított fizetésemelési kérelmek.
A megkérdezettek 52 százaléka az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált – írják a közleményben.
Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője szerint egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani.
A felmérés kitért az otthoni munkavégzés lehetőségére is. E tekintetben országszerte nagy eltérés mutatkozott: míg a budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége, addig a vidéki válaszadóknak csupán 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon.