A mesterséges intelligencia úttörői, John Hopfield és Geoffrey Hinton kapták idén a fizikai Nobel-díjat olyan felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást, és megalapozták a mai mesterséges intelligencia területén elért áttöréseket.

Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára kedden Stockholmban adta át a díjat.

Kapcsolódó

Hopfield, aki az egyesült államokbeli Princeton Egyetemen végez kutatásokat, arról ismert, hogy 1982-ben olyan hálózatot hozott létre, amely képes megőrizni és újraalkotni a mintákat képeken és más típusú adatokban azáltal, hogy azonosítja a pontok közötti értékeket, átdolgozza azokat, és frissíti a hiányzó értékeket.

A ma már Hopfield-hálózatoknak nevezett hálózatokat képek felismerésére, hibák kijavítására és funkciók optimalizálására lehet használni az informatikában.

1985-ben Hinton, a kanadai Torontói Egyetem informatikusa, akit a „mesterséges intelligencia keresztapjaként” emlegetnek, a Hopfield-hálózatot használta egy új modell létrehozására. A hálózat - amelyet Boltzmann-gépnek neveztek el - példák betáplálása után képes felismerni az adatokban rejlő jellemzőket, és ezeket felhasználva képes azonosítani a képek vagy más minták meghatározott elemeit.

Hopfield és Hinton munkája, amely a fizika eszközeire és fogalmaira támaszkodott, megteremtette a modern gépi tanulás alapjait.

„A díjazottak felfedezései és találmányai a gépi tanulás építőköveit képezik, amelyek segíthetik az embereket abban, hogy gyorsabb és megbízhatóbb döntéseket hozzanak, például az orvosi állapotok diagnosztizálásakor” – mondta Ellen Moons, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.

Újságíróknak nyilatkozva Hinton elmondta, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt fejlődés

az ipari forradalomhoz hasonló lesz, de ahelyett, hogy fizikai erőben felülmúlná az embereket, inkább szellemi képességekben fogja felülmúlni őket.

Ez hihetetlen társadalmi előnyökkel járhat, de „azzal a veszéllyel is járhat, hogy ezek a dolgok kicsúsznak a kezünkből” – mondta Hinton.

Hinton egy évtizedig dolgozott a Google-nál a mesterséges intelligencián, mielőtt tavaly felmondott, és csatlakozott a volt technológiai alkalmazottak egyre növekvő kórusához, akik figyelmeztetnek e rendszerek potenciális veszélyeire.

„Valójában elég sokat használom a GPT-4-et” – fűzte hozzá Hinton a Euronews beszámolója szerint.

Nobel-díjak az évek során

A Nobel-díjakat az 1896-ban elhunyt svéd feltaláló, Alfred Nobel alapította. A díjjal 11 millió svéd korona, azaz közel 976 ezer euró, mintegy 390 millió forint pénzjutalom jár.

1901 és 2023 között 117 fizikai Nobel-díjat adtak át. A 225 díjazott közül a legfiatalabb 25, míg a legidősebb 96 éves volt.

A tavalyi fizikai díjat Pierre Agostini az amerikai Ohio Állami Egyetemről, Krausz Ferenc a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézetből és Anne L'Huillier a svédországi Lund Egyetemről kapta.

A trió megtalálta a módját annak, hogy rendkívül rövid fényimpulzusokat hozzanak létre, amelyekkel mérni lehet, hogy az atomokban és molekulákban lévő elektronok hogyan mozognak vagy változtatják meg energiájukat.