Miután az UEFA kisorsolta, hogy a nyári labdarúgó Európa-bajokságra kik nyerték el a jogot, hogy jegyet vásárolhassanak, beindultak a piacon a jegyüzérek is. Nem meglepő jelenség ez, nem csak a nemzetközi torna miatt indult be a kereskedés, egy sima hazai válogatott meccs kapcsán is ezzel találkozunk újra és újra, hiszen a magyar válogatott mérkőzéseire szóló jegyek prémium termékek lettek.
A focival foglalkozó Facebook csoportokban megszámlálhatatlan mennyiségű olyan hirdetés jön szembe, amelyben extrém áron adják a 75-100 eurós jegyeket.
Nem ritka, hogy 3-400 ezer forintért kínálják a tiketteket,
a jegy nélkül marad szurkolók pedig joggal őrjöngenek, amiért olyan személyek jutottak jegyvásárláshoz, akiknek eredetileg esze ágában sem volt meccsre menni, később viszont többszörös áron próbálják meg eladni belépőiket.
Beújít az MLSZ, könnyebben juthatnak jegyhez az ultrák
Ezért akik regisztrálnak majd az új szurkolói klub rendszerébe, az idei évtől rendszeres mérkőzésre járással elkezdik a pontok gyűjtését, azok a jövőben előnyt élveznek majd a jegyvásárláskor.
Nincs jogi orvoslat a jegyüzérek ellen
Az Economx ennek kapcsán ügyvédekhez fordult, akik azt nyilatkozták, hogy a jegyüzérkedés nem büntetőjogi kategória. Hétköznapi példával élve, ha én vásárolok egy autót, majd azt két hónap múlva eladási szándékkal felteszem a Facebookra vagy bármilyen hirdetési felülete, akkor magam dönthetek arról, hogy azt mennyiért adom tovább. Ezért senki jelenthet fel, nem küldhetik rám a rendőrséget, mert nincsen jogilag szabályozva.
A megszólaló ügyvédek valamennyien azt mondják,
sajnos a kereslet-kínálat diktál a piacon, jogi eszköz ennek szankcionálására nincsen.
Az UEFA ráadásul biztosít visszavásárlási lehetőséget. Ez leginkább azért van, mert amikor sorsolják a jegyvásárlási jogokat, a szurkolók még azt sem tudják, hogy válogatottjuk kijut-e egyáltalán a tornára. Így ha én előre megveszem a jegyet, majd később kiderül, hogy Magyarország nem jutott ki a tornára, akkor van lehetőségem visszaadni a jegyet, amelyet később az UEFA eladhat olyan szurkolóknak, akik valóban érdekeltek az eseményen.
Ha viszont jogot nyertem a jegyvásárlásra – amit meg is tettem –, akkor azzal a jeggyel én már azt kezdek, amit csak akarok. Emlékezzünk vissza a 2021-ben, hazánkban megrendezésre kerülő Eb-meccsekre: a jegyigénylő – későbbi vásárló – megkapta mind a négy jegyet, amire jelentkezett. Ezek után ő eldönthette, hogy a feleségét, a szomszédját, vagy a kollégáját viszi magával. Nem kellett regisztrálni az UEFA-nál névvel, hogy kinek adtam oda a jegyemet. Éppen emiatt
az UEFA nem tudja ellenőrizni, hogy én a négy jegyből egyet odaadtam a szomszédomnak, vagy eladtam tízszeres áron a Facebookon
– mondták egyetértésben a lapunknak megszólaló ügyvédek.
Felhívták azonban figyelmünket arra is, hogy sok múlik azon is, mi van az ÁSZF-ben: te eladhatod-e a jegyedet másnak vagy csak az UEFA részére értékesítheted. De ez sem büntetőjogi kategória, mert egy szerződésszegéssel nem meríted ki ennek a fogalmát. Ez esetben magánjogi, tehát polgárjogi esetről van szó.
Megnéztük, hogy az UEFA ÁSZF-je kimondja:
jegybirtokos kivétel nélkül bármely, egy adott jegyet ténylegesen és jogszerűen birtokló személy, beleértve a sikeresen jegyet igénylőket és vendégeiket (amennyiben vannak).
Teljesen más kérdés persze, ha valakitől olyan jegyet veszek, amellyel nem tudok bemenni a mérkőzésre, az ugyanis hamisított, vagy nem jó vonalkód szerepel rajta stb.
Ilyen esetben már csalásról beszélünk. A Büntető Törvénykönyv szerint pedig csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
Az Economxnak nyilatkozó ügyvédek nyomatékosan felhívják a mindenkori jegyvásárlók figyelmét – legyen szó koncertről, színházról, sporteseményről –, hogy minden esetben alaposan olvassák át az Általános Szerződési Feltételeket (angol nyelvű papíroknál Terms and Conditions), így nem érheti őket baj, hiszen tisztában lesznek a vásárlás szabályaival, feltételeivel.