A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint
2024. első negyedévében 297 milliárd forintot költöttek a magyarok külföldön, 40 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A tárca szakértői úgy vélik, hogy megváltoztak a vásárlási szokásaink:
- igyekszünk megtakarítani,
- pótolni az elmaradt lakásvásárlásokat
- és az ország határán kívülről vásárolni.
Ezzel a három tétellel magyarázzák, hogy miért nem fogyasztanak itthon többet a családok. Legutóbbi elemzésükben, amelyről az Economx is beszámolt, azt írták, hogy kiemelkedő növekedés látható a külföldi utazások iránti keresletben.
A GKI Gazdaságkutató ezt részben az egynapos utakkal, a megugrott bevásárló turizmussal magyarázza: ezek aránya ugyanis egyre növekszik,
a határ mellett élők egyre gyakrabban járnak a Magyarországon is működő kereskedelmi lánc túloldali boltjába.
A témának utánajáró RTL Híradónak egy Magyarországtól Romániába átjáró vevő azt mondta: az alig 10 kilométeres utazással, nagy bevásárlással hozzávetőleg 15 ezer forintot is meg tudnak takarítani. Egy másik megszólaltatott magyar bevásárló hozzátette: tíznaponta járnak át Romániában,
- üdítőt,
- tésztaféléket,
- konzerveket,
- tonhalsalátát,
- májkrémet szinte féláron kapnak a hazai árakhoz képet.
A riportban idézik az Eurostat legutóbbi adatait, amelyek szerint Romániában 27 százalékkal olcsóbb az élelmiszer, Szlovákiában viszont 6 százalékkal drágább az élelmiszer a magyar árakhoz képest.
Szlovákiában egy nemzetközi üzletlánc az interneten már hetek óta magyar nyelvű akciós újságokkal csábítja hazánkfiait, forintban is feltünteti az árakat, szlogenje pedig a következő:
Kis utazás, kis spórolás.
Egy korábbi riportból kiderül, mivel a sör a szlovák oldalon fele annyiba kerül, mint nálunk, egy tálca sörrel már nullszaldós a kiruccanás, ezen felül már minden vásárolt tétel nyereséget jelent.
A megszólaltatott szakértők szerint nálunk a magasabbak adók miatt magasabb az árak, mint a környező országokban.
Az áfa és a kiskereskedelmi különadó a végtermék árában 23 százalékos különbséget jelent a nettó árra vetítve a magyar vásárlók kárára.
A KSH adati szerint idén májusról júniusra 0,1 százalékkal csökkent a boltok forgalma, akkor, amikor itthon még mindig kevesebbet vásároltak a magyarok, mint 3 évvel korábban.