Látványosan tapossák a magyarországi áruházláncok sarkát a határmenti élelmiszerüzletek, amelyek – új szintre emelve a kereskedők között dúló, itthoni árháborút – rászoktatták a magyarokat a hazai ajánlatoknál nagyobb akciókra.
Korábban megírtuk: a német Lidl testvércége, a Kaufland a nyáron már magyar nyelvű honlapot is indított a magyarok átcsábítására Szlovákiába, így a hipermarketlánc mindenki által elérhető, jelentős árengedményekkel ölre menő versenybe hozta a nemzetközi cégeket.
A jelek szerint eredményesen, mivel nemcsak a statisztikák, hanem olvasóink legújabb jelzései alapján is úgy tűnik, hogy 2024-ben a spórolás makacsul a fogyasztás fő motivációja Magyarországon – emiatt hónapról hónapra egyre többeknek még az utazással együtt is jobban megéri egy nagy bevásárlás a szomszédban, mint az itthoni áruházakban.
Az Economxnak nyilatkozó szakértők szerint minden egyes áremelés gátat vet a gazdaság fejlődésének, amit az is mutat, hogy a reálbérek növekedése ellenére sem tud érdemben felkapaszkodni az egyik fő láb, a bolti fogyasztás.
A magyarok viszont élelmesek, így reagálnak a drágaságra: vidéken például
elterjedt, hogy összedobva a benzinpénzt, nagyobb autókkal szerveznek heti bevásárlókörutakat a határmenti üzletekbe
– jelezte az Egyenlő.hu.
Bevált a magyar nyelvű akciós oldal
Az olcsobban-szlovakiaban.hu oldalon rendszeressé váltak a Kaufland euróban és forintban is feltüntetett, akár 50 százalékos leárazásai, amivel – a már rutinos átjárók szerint – rövid távon is többet lehet spórolni, mint az itthon jellemző, 20-30 százalékos engedményekkel.
Pár kiragadott példa alapján ezen a héten a Kaufland losonci, rozsnyói, tőketerebesi és nagykürtösi boltjaiban
- egy kiló fürtös paradicsom 591,49 forintba,
- az aprólékkal kínált kacsa kilónként 1067,85 forintba,
- 30 darab friss tojás 1544,21 forintba
Ezzel szemben a magyarországi online árfigyelő szerint kedden a 30 darabos tojás legolcsóbban 1990 forintért kapható az itteni láncoknál, míg a fürtös paradicsom minimum 899 forintba kerül kilónként.
Továbbá, az egyik piacvezető lánc online ajánlatai között csomagolt, bontott pecsenyekacsát kilónként 1399-ért, míg a hosszabban elálló, vákuumcsomagolt kacsacombot 3644-ért találtunk.
A tartós élelmiszerek, szárazáruk, konzervek között is tucatjával vannak kedvező ajánlatok: például az itteni, legolcsóbb ajánlathoz képest aktuálisan ugyanazt a tésztát több mint 300 forinttal kevesebbért adja a Kaufland Pozsonyban és Komáromban, ahol több olyan, márkás drogériatermék, mosószer is kapható, amelyekért a tartós, 30-40 százalékos engedmények miatt kifizetődő lehet elutazni.
Inkább összedobják a benzinpénzt
Makacs tény, hogy
a háztartásokban, munkahelyeken, kapualjakban napi beszédtéma a bolti akciózás.
Látjuk, hogy marketing ide, plusz szolgáltatások oda, az emberek elsősorban az árakat figyelik, és inkább már megéri nekik egy kirándulással egybekötött, távolabbi bevásárlást hetente-kéthetente, havonta beiktatni – mondta az Economxnak Bubenkó Csaba.
Az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke jelezte: tapasztalataik szerint az érintetteket az utazás költségei sem fogják vissza, amelyen összefogással ugyancsak tudnak spórolni.
Például leginkább a szlovák határ 60-70 kilométeres körzetében, de távolabb is elterjedt már, hogy családok, szomszédok, baráti közösségek összedobják a benzinpénzt és a közös érdek mentén együtt bonyolítják le a külföldi bevásárlást.
Több vidéki közösségben már olyanok is vannak, akik nagyobb autókkal vagy kisbusszal rendszeres időközönként beszállnak a szállításba, ami minden félnek megéri.
Még a friss élelmiszerek esetén is sokaknak kifizetődő lett a szervezett bevásárlóturizmus. De a legjellemzőbb az, hogy
a hosszabb lejáratú vagy tartós élelmiszerekből a liszttől a tésztáig, konzervekig, vagy éppen a mosó- és tisztító-, tisztálkodó szerekig, azaz a gyakori fogyasztási cikkekből hetekre előre bespájzolnak az emberek
– fogalmazott.
A teljes folyamatot át kellene világítani
Az élelmesség szerinte abban is megmutatkozik, hogy ezekben a közösségekben vannak úgynevezett „figyelő emberek”, akiknek az az önként vállalt feladata, hogy a már bejáratott közösségi oldalakon, illetve az áruházak honlapján és az akciós újságokban folyamatosan figyelik az árakat és összegyűjtik, az adott héten hol érdemes vásárolni.
A szakértő úgy látja: emiatt is fontos kérdés a magyar élelmiszerkereskedelemben, hogy a láncoknak még mindig megéri-e drágábban árusítani, és az is, hogy az áremelések mögött valójában milyen piaci érdekek állnak.
Javasolni fogjuk, hogy nyugati mintára ne csak a kereskedőknél, hanem már a termőföldtől indulva, az ellátási lánc minden szintjén világítsák át az árképzési gyakorlatokat.
Így kiderülhet, hol vannak olyan rések a rendszerben, amelyek miatt végül a fogyasztóknak mélyen zsebbe kell nyúlniuk – mondta Bubenkó Csaba.
Lábon lövik magukat a kereskedők
Az már több statisztikából és a kormányzati kommunikációból is kiderült, hogy a korábbiakhoz képest többet költenek a magyarok a határon túl, miközben itthon egyes termékek iránt a nyáron lassult a kereslet.
Ez arról szól, hogy az árérzékeny vásárlókat minden egyes áremelés még nagyobb óvatosságra inti, akkor is, ha közben észrevehetően nőnek a reálbérek – mondta korábban az Economxnak Vámos György kereskedelmi szakértő.
A közgazdász az értékesítési adatokat és az inflációt elemezve aláhúzta: az eddig élményszerűségre épült bolti fogyasztás még jó ideig az árak alakulásától fog függeni, és
a piac nem fogadja el az indokolatlan drágulásokat, a kereslet hiperérzékeny.
Ezért az itthoni költekezés ösztönzése érdekében a láncoknak jobban meg kellene fontolniuk a további áremeléseket.