Hagyomány a kiskereskedelemben, hogy a január-februári gyengébb hónapok után a húsvéti készülődés, illetve a tavaszi időszak lendületet hoz a lakossági fogyasztásban, amelynek napok óta láható jelei mutatkoznak az üzletekben. 

Márciusban valamelyest élénkebb a forgalom, mint az előző hónapokban, és a kilátások bíztatók. Ezzel együtt tény a gazdaságban is, hogy a gödörbe könnyű beleesni, de kimászni onnan mindig nehezebb. Ugyan vannak kedvező jelek, legyünk reálisak: a fogyasztói bizalom, amely a pénztárnál hagyott összegekben mutatkozik meg, csak lassan fog visszaerősödni és némi idő kell, mire ez meglátszik a bolti statisztikákban – mondta az Economxnak Vámos György.

Kapcsolódó

A közgazdász annak kapcsán beszélt az aktuális fogyasztási trendekről, hogy az ünnepi készülődés egyre többeket vonz a boltokba, bár az eddig ismert statisztikák szerint az eladások csak lassan kapaszkodnak a növekedés felé.  

Egyelőre a januári kiskereskedelmi adatsorokat tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, akkor összességében 0,6 százalékkal nőtt a mennyiségben mért bolti forgalom tavaly januárhoz képest, míg decemberhez mérten stagnált. Éves összevetés szerinti növekedést viszont 2022 novembere óta nem tapasztalt a piac, vagyis az óvatos optimizmus immár indokolt, bár a vásárlók bizalmához még türelemre van szükség.

Fordulatot hoz az ünnep, már viszik az élelmiszereket

Számíthatunk rá, hogy a húsvét fordulatot hoz a kiskereskedelemben, ahol a pozitív irány tavaly november óta megfigyelhető: az év végén megindult a felkapaszkodás a fogyasztói piacon, a vásárlások korábbi, 2023 derekán tapasztalt visszaesésének mértéke fokozatosan csökken – mutatott rá Vámos György.

Mint részletezte, az élelmiszerpiac mostanra magára talált: mennyiségben mérve annyi áru fogy, mint tavaly, míg az iparcikkek értékesítése eltérő mértékben ugyan, de visszaesést mutat.

Például a nagy értékű eszközök, bútorok, háztartási berendezések, műszaki cikkek eladásai úgy az online, ahogy a hagyományos boltokban lelassultak. Ennek hátterében az áll, hogy a kilábalás mostani szakaszában hosszabb időbe telik a fogyasztói bizalom erősödése, bár jelentős gazdaságpolitikai fordulatként az inflációt már sikerült letörni, ráadásul a vártnál hamarabb.  

A szakértő szerint ezért a 3-4 százalék közötti infláció nagyon bíztató, viszont a vásárlóknak az elmúlt két év folyamatai után még szükségük van egy kis időre ahhoz, hogy belássák: ez egy tartósan alacsony szint, amelynek következtében az árak már nem emelkednek tovább.

Az ipar átadási árainak csökkenése miatt ugyan vannak olyan termékek, amelyeknek csökkent a bolti ára, de a legtöbbnek egyelőre nem változott, és a bizalom 2024-ben attól erősödik, hogy nem lesz újabb drágulási hullám, hanem normális mederben halad az árak alakulása – szögezte le a szakértő, aki úgy fogalmazott: a gazdaság nem olyan, mint egy focilabda, amibe, ha belerúgunk, felrepül – a fordulatokhoz mindig sok erőfeszítés, hosszabb idő kell.

A kilátások alapján idén, főként a második félévben, az infláció vázolt lassulásával akár látványosan is javulhat a fogyasztási piac helyzete – húzta alá.

Bátrabban nyúlunk a vastagabb pénztárcába

A másik fontos, pozitív tényező a fogyasztás szempontjából a reálkeresetek növekedése.

Látni lehet azt is, hogy több területen a mostani inflációs szintnél jóval nagyobb ütemű a keresetek növekedése, vagyis vastagabb lett a vásárlók pénztárcája, de a mostani helyzetben ez sem vezet rögtön féktelen költekezéshez.

A gazdaság helyzete döntő részben a nemzetközi hatások miatt még mindig nem könnyű, a teljesítmény pedig rányomja a bélyegét a fogyasztásra: ha a GDP növekedésnek indul, az a jövedelemkiáramlást is ösztönzi, ezáltal a vásárlásokat – fejtegette Vámos György. Hozzáfűzte: így épülhet vissza a fogyasztás gazdasági növekedést serkentő szerepe is.

Az iparcikkek eladásait ráadásul olyan területek helyzete is befolyásolja, mint például a lakáspiac vagy a hitelezés. Ha ugyanis a kamatszint csökken, több hitelt tudnak felvenni az emberek és többen vágnak bele otthonberuházásokba – ez pedig több bútor- és eszközvásárlást eredményez, akár áruhitelből.  

Összességében: bár még mindig vannak olyan tényezők, amelyek nehezítik a vásárlásokat, de a kiélezett piaci verseny, a reálkeresetek növekedése, a kötelező akciózás, az árfigyelő rendszer és az infláció letörése afelé mutatnak, hogy a fogyasztói bizalom fokozatosan erősödhet, ami a statisztikákban is egyre inkább megjelenik majd – foglalta össze az idei tendenciákat.