A friss adat egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a megvásárolt árumennyiség alapján 2024 a növekedés éve volt a kiskereskedelemben – közölte megkeresésünkre Vámos György.

Az iparági szakértővel a KSH csütörtökön közzétett kiskereskedelmi jelentését néztük meg, amely a novemberi bolti fogyasztásról, illetve az év első tizenegy hónapjáról mutat aktuális, számszerű képet.

E szerint a teljes piac forgalma volumenben 3,7 százalékkal nőtt 2023 novemberéhez képest, míg az élelmiszerekből 5,1, az iparcikkekből 3,3 százalékkal fogyott több az advent előtti hónapban. És ahogy a cégek már jelezték, decemberben is erős eladások voltak – vagyis az a lendület, amit vártunk a fogyasztásban, az utolsó negyedévben felhúzta a piacot.

A növekedés ráadásul mennyiségben volt látványos, tehát – a minden vásárló által érzékelt árszínvonal mellett – darabban, literben, kilogrammban is több mindent tudtak beszerezni a magyarok.

Az utóbbi két hónapban mért 4 százalék körüli növekedési ütem az év végére is igaz, ami azt mutatja, hogy

a családok jövedelmi viszonyai és az infláció leszorítása tavaly már lehetővé tette a bátrabb költekezést,

a fogyasztói bizalom visszaerősödött – húzta alá a közgazdász, kiemelve: a forgalomnövelésből pedig a kiskeresetűek is kivették a részüket, mivel az ő jövedelmi helyzetük is javult.

Az infláció kipukkadt, az élelmiszerpiac berobbant

Kiemelkedik a friss jelentésből, hogy az élelmiszerboltokban eladott árumennyiség novemberben 5,1 százalékkal megugrott, miután már októberben is 4,9 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A robbanásszerű bővülés cáfolja azokat a vélekedéseket, hogy az élelmiszerpiac nem tudott kimászni a gödörből, amit bőven alátámaszt a január-novemberi, 4,2 százalékos volumenemelkedés is.

A piac stabilizálódott, 2024-ben pótolta az előző év kiesését

– mutatott rá Vámos György.

Amiatt, hogy a családok a járvány- és a háborús inflációs időszakot követően már ezen a területen költöttek el nagyobb összegeket, és volt miből, hiszen a reáljövedelmek emelkedése tavaly 5 százalék körül mozgott, amiben például a megemelt nyugdíjak is benne vannak. Ezen belül a reálkeresetek növekedése megközelítette a 10 százalékot – a nagyobb vásárlóerő pedig éreztette a hatását.

Jövedelmi oldalról a növekedésnek az élelmiszerpiacon megvolt a támasza

– szögezte le Vámos György, hozzátéve: mindez ráadásul összhangban van az élelmiszeripar teljesítményével.

Mert bár az ipar összességében csökkent, viszont ezen belül az élelmiszeripar hajszálpontosan ugyanolyan ütemben nőtt november végéig, mint az élelmiszerboltok forgalma.

Vagyis a bolti fogyasztás teljes egészében is immár felfelé húzza az ipar, és ezen keresztül a GDP teljesítményét.

Mit nekünk Black Friday, így is zsebbe nyúltunk

Érdekes trendfordulat mutatkozott az iparcikkek 3,3 százalékkal megemelkedett eladásaiban, bár a webáruházakban csökkent a forgalom.

Idén a kereskedők egész novemberre meghirdették a Black Friday-t, ami egyébként az amerikai hagyományok szerint csak egy napra szól, ráadásul a hónap végén. Nálunk is így volt ez évekig, ám ezúttal a vásárlók azt láthatták, hogy az akciós időszak hosszú és minden területen elterjedt. Ezzel

megkopott a Black Friday eredeti varázsa, mert volt idő válogatni a kedvezményes kínálatból

– jegyezte meg a szakértő.

A részletes adatokból látható: sokan nem szorítkoztak a webáruházak ajánlataira, hanem többen mentek el a hagyományos üzletekbe, ott körülnéztek és személyesen vásároltak. 

Az iparcikk értékesítés az őszre lendületbe jött, de novemberben például a ruházati termékek 8, a bútorok, műszaki cikkek több mint 12 százalékos növekedése ugyancsak beszédes – jegyezte meg.

Egyre kevésbé óvatoskodunk, 2025 a bővülés éve

Vámos György előre vetítette: decemberről is azt fogjuk látni a statisztikákban, hogy nagyon erős volt az ünnepek előtti költekezés, vagyis tavaly a kiskereskedelem növekedési pályára állt, ami idén folytatódik – egyrészt a reáljövedelmek, a reálkeresetek további emelkedése, másrészt több olyan intézkedés miatt, ami a családok pénztárcájának közvetve vagy közvetlenül kedvez.

Például az adókedvezményekkel vagy a lakhatási támogatásokkal, ami mindig megjelenik az otthonteremtéssel kapcsolatos kiadásokban, vagy például a cafetéria kiterjesztése a barkácsáruházakra.

Az élelmiszerekre ezután is több pénz jut, de az alkalmanként nagyobb összegeket jelentő iparcikk-beszerzések is tovább bővülhetnek. Ez azt jelenti, hogy

óvatosságról már nincs értelme beszélni, a kiskereskedelemben a fogyasztás újra a bizalomról árulkodik

– összegezte Vámos György.