Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza és Kisfaludy Tamás vezető elemző, miniszteri tanácsadó közös írásában leszögezi

az inflációs válságot követően, a sajnálatos módon továbbra is velünk maradó háborús környezetben 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai megváltozni látszanak.

  • Az idei évben tapasztalt jelentős reálbér-emelkedés ellenére a lakosság óvatossági motívumának csak lassú oldódása figyelhető meg. A háztartások a fogyasztásuk erőteljes növelése helyett megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezték előtérbe, amely mind a betétállományuk és értékpapír-tranzakcióik, mind pedig a lakástranzakciók számottevő bővülésén megmutatkozik.
  • Bár nemzetközi összehasonlításban az EU átlagát meghaladó növekedés látszik a hazai kiskereskedelmi forgalom volumenében, mégis az tapasztalható, hogy a lakosság inkább külföldön, illetve a külföldi online kereskedelemben növeli nagyobb mértékben a költéseit, valamint az elhalasztott lakásvásárlásait pótolja.

A Portfolion közölt elemzés szerint

2024 elején a lakosság megtakarítási rátája évtizedek óta nem látott szintre, 16 százalék közelébe emelkedett, ezt a fogyasztási ráta párhuzamos csökkenése kísérte.

A háztartások pénzügyi megtakarítása - nettó finanszírozási képessége - rekordmértékben, az egy évvel ezelőttit 847 milliárd forinttal meghaladva, 4 250 milliárd forinttal bővült 2024 első félévében, ami összehasonlításképpen az azonos időszaki teljes kiskereskedelmi forgalom 47 százalékát teszi ki.

A hazai kiskereskedelem forgalmát vizsgálva lassú helyreállást tapasztalhatunk.

Magyarországon 2024 első negyedévében 2,2 százalékos, a második negyedévben 3,1 százalékos volumenbővülés látható éves alapon, amely az EU középmezőnyének elejébe tartozik. Az EU átlagának tekintetében mind a két negyedévben csak 0,3 százalékos növekedés volt megfigyelhető.

A kiskereskedelem forgalmi statisztikái csak a belföldi üzletek forgalmának alakulását mutatják, azonban egyre lényegesebb, hogy mennyit fogyaszt a lakosság külföldön, illetve külföldről

- vélik a szerzők. 

  • A külföldi utazások költései, a külföldi eladókkal szembeni online vásárlások nagyságrendekkel nagyobb összegeket jelentenek, mint korábban. 
  • Az egyre népszerűbb kínai online webshopok, a jellemzően amerikai streaming szolgáltatók, vagy az online szálláskeresők forgalma évről évre új csúcsokat dönt meg.

Bár a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 második negyedévében a COVID utáni szinten állt, a háztartások fogyasztási szerkezetének jelentős megváltozására utal, hogy

a nemzeti számlákban mért végső fogyasztási kiadás és a kiskereskedelem fix bázisú volumene közti rés rendre emelkedett az elmúlt két évben; a jelenség mögött főképpen az áll, hogy a háztartások többletjövedelmük egyre nagyobb részét szolgáltatásokra, külföldi utazásokra, valamint külföldről vett termékekre és szolgáltatásokra költik

- olvasható az elemzésben.