Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) legfontosabb prioritása továbbra is a fogyasztóvédelem. Az idei évben a társszervezetekkel közösen jelentős lépéseket tettek ennek elősegítése érdekében.
Az egyik legfontosabb feladat a pénzügyi oktatás, hiszen ez adja meg az alapot ahhoz, hogy a fogyasztók jól informált döntéseket hozhassanak az egyre összetettebb pénzügyi világban – mondta Verena Ross, az ESMA elnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi konferenciáján, kiemelve, hogy a digitalizáció szerepe is létfontosságú ebben a folyamatosan változó pénzügyi környezetben.
Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a fogyasztók számára a befektetési termékekről megfelel és könnyen érthető információkat biztosítsanak, így elősegítve, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.
– mondta lapunk kérdésére az ESMA elnöke.
További aggodalomra ad okot a közösségi média térnyerése, ahol a befektetők gyakran támaszkodnak olyan információkra, amelyek nem feltétlenül az ő érdekeiket szolgálják, hanem a termékek forgalmazását vagy bizonyos kereskedési stratégiák ösztönzését. „Ezt szorosan figyelemmel kísérjük” – húzta alá Verena Ross.
Az európai pénzpiacokba vetett bizalom fenntartása elengedhetetlen, és ezen közös erőfeszítések szorosan kapcsolódnak az egyes tagállamok fogyasztóvédelmi tevékenységéhez.
Az ESMA útmutatásokat adott ki a nagyfrekvenciás kereskedésről annak biztosítása érdekében, hogy az azt alkalmazó cégek megfelelő ellenőrzéseket alkalmazzanak.
„Azt is elvárjuk, hogy a tőzsdék képesek legyenek a nagyfrekvenciás kereskedés nyomon követésére, hogy megelőzzék a piacokat torzító, zavaró hibákat vagy kockázatokat” – tette hozzá az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elnöke.
Közös munkára van szükség
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi intézményekért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke kiemelte: a csalásmegelőzési mechanizmusok folyamatos fejlesztése rendkívül fontos, és a pénzügyi intézményeknek együtt kell működniük, hogy hatékony megoldásokat dolgozzanak ki a csalások ellen.
Azért is kiemelt téma a banki visszaélések témája, mert egyre több fogyasztó érintett a kérdésben. A jegybank adatai szerint az év első felében 19 350 millió forintot tulajdonítottak el a csalók a banki ügyfelektől – ez a 2023-as adatnak a 83 százaléka. Ha így folytatódik a tendencia, percenként 70 ezer forintra emelkedhet az online ellopott vagyon értéke. A banki csalásokkal kapcsolatos aktualitásokról korábbi cikkünkben részletesen is írtunk, amelyet itt olvashat el.
Nem rakétatudomány
„Senkinek sem szabad rakétatudományt remélnie a mesterséges intelligenciától (AI), ezek intelligens modellek” – mondta Maurizio Poletto, az Erste Csoport platform- és operatív igazgatója.
A bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók rengeteg adatot gyűjtöttek össze az ügyfeleikről, amit fel lehet használni a csalások kiszűrésére. A fő kihívás azonban az, hogy minimalizálják a téves pozitív esetek számát – azokat az eseteket, amikor a rendszer ártatlan tranzakciókat tévesen gyanúsnak ítél meg.
Perszonalizált működés
A számítógépes technológiák és a mesterséges intelligencia kombinációja lehetővé teszi, hogy a bankok pontosabban azonosítsák ügyfeleiket, és ezzel megelőzhetik a csalásokat – erről már Nuno Sousa e Silva, a Feedzai kereskedelmi és termékjogi csoportvezetője beszélt.
Hangsúlyozta, hogy az AI az egyik leghatékonyabb megoldás a csalások visszaszorítására. A visszaélések kivédése mellett a személyre szabott szolgáltatások nyújtásában, a hiperperszonalizációban és a nyelvi akadályok leküzdésében is kulcsszerepet játszik a gép tanulás, utóbbi különösen fontos egy globális pénzügyi környezetben.
Nem intelligens
Isabelle Buscke, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) elnökségi tagja és a brüsszeli iroda vezetője, valamint Német Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetségének vezetője szerint két dolgot fontos szem előtt tartani az AI-al kapcsolatban:
- semmi köze nincs az intelligenciához,
- valamint nem a „varázslat” kategóriába tartozik.
„Sokkal inkább egy alternatív döntéshozó mechanizmusként működik” – tette hozzá.
Buscke felhívta a figyelmet arra, hogy számos csalás a közösségi médiában megjelenített hirdetések révén történik, és bár az AI képes lenne ezeknek a csalásoknak a megelőzésére, ezt mégsem használják ki a médiumok.
Szintén kihívásnak tekinthető, hogy az AI-rendszerek nem mindig átláthatók, és sokszor olyan adatokat használnak fel, amelyek nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára, ezzel tovább súlyosbítva a problémát.
Jön még új szabály
Vastag László, a jegybank pénzpiaci intézmények prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója a joghatóságok közötti szorosabb együttműködés fontosságát emelte ki a pénzügyi szektorban.
„Az AI szabályozására irányuló AI Act csupán a kezdet, és a pénzügyi intézményeknek fel kell készülniük arra, hogy megfelelően alkalmazzák és támogassák a szabályozás végrehajtását” – húzta alá.
A 2025 második felében induló mesterséges intelligencia alapú központi csalásértékelő-rendszer jelentős segítséget nyújthat a bűnözők elleni küzdelemben, különösen akkor, ha ezek az eszközök a pénzügyi intézmények napi működésének szerves részévé válnak.