A digitalizáció és a távértékesítés térnyerése nyomán erősíteni kell a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmet – véli az Európai Unió, amelyik ezért két kapcsolódó irányelv felülvizsgálatáról döntött. A várható változások érintik majd a pénzügyi szolgáltatási szerződések megkötését megelőző tájékoztatásra, az elállási jogra, s a tisztességes online magatartásra vonatkozó szabályokat is. A megerősített új követelmények alkalmazása 2026-tól várható.
A közeljövőben több pénzügyi vonatkozású, fogyasztóvédelmi tárgyú európai uniós irányelvet felülvizsgálnak, az Európai Bizottság által közzétett javaslatokra vonatkozó tanácsi és európai parlamenti álláspontok tárgyalása jelenleg is folyamatban van. A felülvizsgálat a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet érinti.
A módosítások hátterében elsősorban a pandémia alatt felgyorsult digitalizáció térnyerése áll, amely alapjaiban változtatta meg a fogyasztók szokásait. A távértékesítés keretében kötött szerződések száma emelkedik, a fogyasztók jellemzően gördülékenyebb és gyorsabb hitelfelvételi folyamatot várnak el. A digitalizáció továbbá új módszereket hozott az információk elérhetővé tétele és a fogyasztók hitelképességének vizsgálata kapcsán is. Mindezen folyamatok megkívánják a szabályozási környezet korszerűsítését is.
Változnak a hitelszerződési szabályok
A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv elsősorban a hitellel kapcsolatos reklámokat, a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, a hitelszerződésre vonatkozó alapvető követelményeket, az elállási jogot, valamint az előtörlesztést szabályozza. Mindez a fogyasztói hitelek jelentős hányadára vonatkozik, ugyanakkor hatálya alól jelenleg számos szerződéstípus ki van zárva, például a 200 euró alatti hitelek, a folyószámlához kapcsolódó hitelkeret (ha az annak alapján nyújtott kölcsönt egy hónapon belül vissza kell fizetni), valamint a kamattól és egyéb díjaktól mentes hitelek.
A felülvizsgálat eredményeként, a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosításának célját szem előtt tartva e szerződéstípusok is bekerülnének majd az irányelv hatálya alá. Az inflációs hatásokra tekintettel megemelnék továbbá a vonatkozó felső küszöbértéket is, így főszabály szerint – 75 ezer euró helyett – valamennyi 100 ezer euróig terjedő hitelmegállapodás az új irányelv hatálya alá tartozna. Ugyanakkor az arányosság érvényesülése érdekében a tervezet lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy bizonyos ügylet típusok esetében szűkítsék az alkalmazandó rendelkezések körét.
Az irányelv hatálya alá kerülnének a „vásárolj most, fizess később” (Buy now, pay later – BNPL) rendszerek is. Ezek olyan új digitális pénzügyi eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók későbbi fizetés mellett vásároljanak, és amelyek keretében a hitelező kizárólag abból a célból nyújt hitelt – gyakran kamatmentesen és egyéb díjak nélkül – a fogyasztónak, hogy az termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljon ezen termékek értékesítőjénél vagy szolgáltatójánál.
Fontos kiemelni, hogy ez nem azonos a halasztott fizetés kereskedelmi gyakorlatával. Utóbbi keretében a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a termék vagy szolgáltatás árát részletekben, kamatfizetés és harmadik fél hitelező részvétele nélkül fizesse meg. Az ebben az értelemben vett halasztott fizetés várhatóan kikerül az új irányelv hatálya alól.
Az új irányelv céljai között szerepel továbbá a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos szabályok hatékonyságának fokozása is. A szabályozás elősegíti, hogy a tájékoztatás a kulcsfontosságú információkra összpontosítson, tekintettel arra, hogy az egyértelműség hiánya és a túlzott összetettség megnehezíti az egyes ajánlatok összehasonlíthatóságát.
Az irányelv az információnyújtás két formáját szabályozza. Egyrészről az általános, másrészt a személyre szabott, szerződéskötést megelőző tájékoztatást. A javaslat hangsúlyt fektet arra, hogy a tájékoztatás igazodjon az egyes adathordozók, például a mobiltelefon képernyőjének műszaki korlátaihoz. A fogyasztóval közölni kell a hitelező és adott esetben a hitelközvetítő telefonszámát és e-mail címét is a gyors és hatékony kapcsolatfelvétel lehetőségének biztosítása érdekében.
A javaslat értelémében az árukapcsolás főszabályként nem engedélyezhető, kivéve, ha a hitellel együtt ajánlott pénzügyi szolgáltatás vagy termék külön nem kínálható, azaz a hitel szerves részét képezi. A hitelezők előre kipipált jelölőnégyzetek alapján nem vélelmezhetik, hogy a fogyasztó hozzájárul a járulékos szolgáltatások – például biztosítások – igénybevételéhez. Az ilyen hozzájárulásnak ehelyett egyértelmű megerősítő aktusnak kell lennie, amely a fogyasztó belegyezésének önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása.
Mindemellett a személyes adatok automatizált feldolgozásával járó hitelképességi vizsgálat során garanciális szabályként jelenik meg a fogyasztó joga arra, hogy a hitelezőtől egyértelmű és érthető magyarázatot, valamint a döntés felülvizsgálatához emberi beavatkozást kérjen.
Távértékesítés másképp
Figyelemmel arra, hogy a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv számos hasonlóságot mutat a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, az Európai Bizottság azt a módszert választotta, hogy az előbbit hatályon kívül helyezi és a felülvizsgált rendelkezéseket a fogyasztók jogairól szóló irányelvbe ülteti át. A módosuló szabályokat egyéb termékspecifikus szabályozás hiányában a távértékesítés keretében kötött minden pénzügyi szolgáltatási szerződésre alkalmazni kell, nemcsak a banki, hanem a biztosítói, pénztári és tőkepiaci szektorokban is.
A fogyasztók alapvető joga, hogy a digitális térben is megfelelő tájékoztatást kapjanak a szerződéskötést megelőzően. A javaslat igyekszik az erre vonatkozó követelményeket aktualizálni és időtállóvá tenni. A tájékoztatást tartós adathordozón, a fogyasztó számára könnyen érthető módon és olvasható formátumban kell megadni. Tartós adathordozók az olyan eszközök, amelyek a fogyasztó számára lehetővé teszik az adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, s a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését.
A fogyasztóknak a szerződéskötést megelőzően nyújtott tájékoztatáson túl további segítségre is szükségük lehet annak eldöntéséhez, hogy melyik pénzügyi szolgáltatás felel meg legjobban az igényeiknek és a pénzügyi helyzetüknek. A megfelelő felvilágosítás célja, hogy a fogyasztó még a szerződés aláírása előtt megértse a kereskedő által kínált pénzügyi szolgáltatást, és azt, hogy annak igénybevétele milyen következményekkel jár.
A megfelelő felvilágosítás nyújtására vonatkozó kötelezettség különösen fontos akkor, ha a távértékesített pénzügyi szolgáltatáshoz a szolgáltató online eszközökön, például csevegőroboton, robottanácsadáson vagy hasonló eszközökön keresztül nyújt felvilágosítást. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztó megértse a szerződés anyagi helyzetére gyakorolt lehetséges következményeit, a tervezet értelmében minden ilyen esetben lehetővé kell majd tenni a számára, hogy nyitvatartási időben, költségmentesen emberi beavatkozást kérjen a szolgáltatást kínáló entitástól.
A távollevők között kötött szerződések esetében is lényeges továbbá, hogy a szerződéstől való elállás ne jelentsen nagyobb terhet, mint annak megkötése. Erre figyelemmel a módosítás egyik legnagyobb újítása a szerződéstől való elállásra szolgáló digitális gomb vagy hasonló funkció bevezetésének követelménye. Ezt a kötelezettséget nemcsak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, hanem a távollevők között kötött egyéb, árukra és szolgáltatásokra irányuló szerződésekre is előírnák.
Az elállási időszak főszabály szerint 14 nappal a szerződéskötést megelőző tájékoztatás nyújtását és a szerződéses feltételek közlését követően jár le. A jogbiztonság fokozása érdekében azonban, ha a fogyasztó nem kapta meg az előzetes tájékoztatást, az elállási időszak a távollevők közötti szerződés megkötését követő egy év és 14 nap múlva jár le. Az elállási időszak ugyanakkor nem járhat le, ha a fogyasztó egyáltalán nem kapott tájékoztatást az elállási jogának létezéséről.
A két irányelv viszonya tekintetében fontos kiemelni, hogy a fogyasztói hitelekről szóló irányelv szabályai a távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó szabályokhoz képest speciálisnak minősülnek, azaz ellentmondás esetén alkalmazásuk elsőbbséget élvez. Hangsúlyozandó továbbá, hogy nemcsak a fogyasztói hitelekről szóló irányelv, hanem számos más, pénzügyi ágazati jogszabály is tartalmaz a fogyasztók előzetes tájékoztatására, a megfelelő felvilágosítás nyújtására, valamint az elállási jogra vonatkozó rendelkezéseket. Ezek szintén megelőzik a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre irányadó szabályok alkalmazását.
A módosítások erősíthetik a digitális csatornákat igénybe vevő fogyasztók védelmét és a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalmat is. Az új szabályok alkalmazása előreláthatólag 2026-tól várható, ugyanakkor erről még folynak a tárgyalások az európai uniós társjogalkotók között. A felülvizsgálattal érintett irányelvek rendelkezéseit hazánkban a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény, valamint a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény ültette át. Így a javaslatok elfogadását követően e jogszabályok módosítása is szükségessé válik.
Miskó Judit, a Magyar Nemzeti Bank vezető szabályozási szakértője