Bige Lászlónak nem tetszett a 2021 februárjában megjelent 50 leggazdagabb magyar lista. Több mindent is megkérdőjelezett:
- a módszertan pontosságát és azt, hogy egységesen alkalmazza-e a lap minden érintettre,
- a számításba bevont cégek körét,
- a számítás alapjául szolgáló üzleti év adatainak „frissességét”,
- mindezekből következően a végső becslés pontosságát,
- illetve a személyes adatainak használatát.
A Forbes azt írja, a listáikhoz kapcsolódó perek többsége, és ez a per is főleg arról szólt, hogy megsértették-e az érintett milliárdos személyes adatainak védelméhez fűződő jogát.
A másodfokú bíróság arra jutott, hogy nem.
Az ítéletben az áll:
a Forbes újságírói tevékenységét oltalmazó sajtószabadság és véleménynyilvánítás alapjogai erőteljesebben érvényesülnek, mint Bige László személyes adatainak védelméhez fűződő önrendelkezési joga.
A bíróság az ítélet indoklásában azt írja, nem merült fel olyan összehasonlító adat vagy bizonyíték, ami alapján arra lehetne következtetni, hogy a Forbes nyilvános forráson alapuló adatfeldolgozása téves alapokon nyugszik, illetve módszertana nem elfogadható.
A bíróság szerint az objektív alapokra helyezett értékelés a lap számára elérhető adatokon alapult, és a 2020-ban leadott beszámolók 2019-es adatainak alkalmazására megfelelő indokot szolgáltattott azzal, hogy az egységes értékelés csak ez alapján volt lehetséges.
A bíróság azt is megállapította, hogy ez közérdeklődésre tart számot, mert a magyar gazdaság szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet végző Bige László gazdasági cselekvéseire enged rálátást.
Fontos érdek, hogy az olvasóközönség tudomást szerezzen a felperes gazdasági teljesítményéről, az azt befolyásoló körülményekről, mert személye jelentős befolyásoló erőt képvisel egymaga, de a listán szereplő más személyekkel együtt közösen is - teszik hozzá.
A bíróság szerint nem volt megállapítható, hogy a megjelenés Bige Lászlóra nézve kézzelfogható hátrányos következményekkel járt volna.