A 2025-ös Forma–1-es szezon küszöbén állva érdemes áttekinteni a sportág pénzügyi aspektusait, beleértve a pilóták fizetését, a csapatok költségvetését, a pénzdíjakat és a részvételi költségeket.

Ahogy a Forma–1 mezőnye készül a 2025-ös szezonra, nemcsak a versenypályán, hanem a sportág gazdasági hátterében is érdekes események történtek. A Forma–1 ugyanis nemcsak a technológiai innovációk és a verseny izgalma miatt figyelemre méltó, hanem a mögötte rejlő hatalmas pénzügyi háttér miatt is.

Kiemelkedő bérek a századmásodpercekért

A pilóták fizetése jelentős eltéréseket mutat, függően a tapasztalattól, a sikerektől és a csapatok költségvetésétől. A 2025-ös szezonban

a legjobban fizetett pilóták közé tartozik Max Verstappen, aki a Red Bull Racingnél 65 millió dolláros éves alapfizetéssel rendelkezik,

illetve Lewis Hamilton, aki a Ferrari új versenyzőjeként 60 millió dollárt keres évente.

Nézzük, hogyan fest jelen állás szerint a pilóták rangsora a fizetéseket illetően:

Kép: Economx

Viszonylag friss fejlemény Oscar Piastri esete, akinek a McLarennel kötött új szerződése értelmében éves alapfizetését 6 millió dollárról 26 millióra (kb. 9,5 milliárd forint) emelték, ami bő négyszeres növekedést jelent.

Egyre kisebb az a sapka

A csapatok éves költségvetése szigorú költségvetési sapka alá esik, amelyet az FIA a versenyek igazságosságának és a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása érdekében vezetett be. A költségvetési sapkát 2021-től fokozatosan vezették be: eleinte 145 millió dollárt, majd 140-et költhettek az istállók. Most, 2025-ben 135 millió dollárnál tartunk, amely magában foglalja a csapatok működési költségeit, de nem tartalmazza például a pilóták fizetését és a marketingköltségeket.

Csínján kell bánni ezen felül az autótörésekkel is, mert ha sok a kár, az a sokat el tud vinni az éves keretből, ezáltal kevesebbet tudnak fejlesztésre költeni az érintettek.

A költségvetési szabályozás ellenére egyébként látszólag nem sok minden változott, hiszen az F1 még mindig csak egy négyfejű óriás: a tények azt mutatják, hogy igazából csak a Red Bullal, a Mercedesszel, a Ferrarival és a McLarennel számolhatunk.

sf
Verstappen és Leclerc között idén is nagy csata várható

Lényeges azonban, hogy a szabály óriási jövés-menést generált a háttérben, hiszen a számos költség mellett elérkeztünk arra a pontra, amikor

nem mindenki tudta már megfizetni kiváló mérnökeit, szerelőit, fejlesztőit, így kénytelen-kelletlen, de elengedni kényszerült legjobb háttérembereit, hogy egyéb tételeket ki tudjon fizetni.

Mindezek mellett pedig több olyan pillanat is volt, amikor az istállóknak dönteni kellett arról, hogy a fejlesztések melyik részére érdemes többet költeni, hogy a kereteken belül maradjanak, de versenyképesek legyenek.

Fizetni kell, hogy a rajtrácsra kerülj

Ahhoz, hogy egy csapat elindulhasson a világbajnoki idényben, komoly összeget kell letenni az asztalra. A csapatok nevezési díja két részből áll: egy alapdíjból és egy, az előző szezonban szerzett pontok alapján kalkulált összegből. Az alap nevezési díj minden csapat számára 680 203 dollár. Ehhez hozzáadódik a 2024-es szezonban szerzett pontok alapján számított összeg: a konstruktőri bajnok csapat esetében 8161 dollár pontonként, míg a többi csapat számára 6799 dollár pontonként.

Ennek megfelelően a 2025-ös szezonban a csapatok nevezési díjai a következőképpen alakulnak:

  • McLaren: 6 115 429 dollár 
  • Ferrari: 5 113 151 dollár 
  • Red Bull: 4 684 814 dollár 
  • Mercedes: 3 862 135 dollár 
  • Aston Martin: 1 319 309 dollár 
  • Alpine: 1 122 138 dollár 
  • Haas: 1 074 545 dollár 
  • Visa Cash App RB: 992 957 dollár 
  • Williams: 795 786 dollár 
  • Stake: 707 399 dollár 

Láthatjuk tehát, hogy a tavalyi szezonban legjobban futó McLaren körülbelül nyolcszor annyit fizet, mint a leggyengébben szereplő Stake.

Pénzdíjak és bevételek elosztása

A Forma–1 bevételeinek jelentős része a csapatok között kerül szétosztásra, elsősorban a konstruktőri bajnokságban elért helyezésük alapján. A teljes pénzdíjalap általában az F1 kereskedelmi jogainak éves bevételének 50 százaléka. Ez az összeg 2023-ban az ismert adatok szerint 3,2 milliárd dollár volt, így a pénzdíjalap körülbelül 1,6 milliárd dollárt tett ki.

A pénzdíjalap elosztása a csapatok között a konstruktőri bajnokságban elért helyezésük alapján történik, az alábbi arányok szerint:

  1. helyezett: 14 százalék 
  2. helyezett: 13 százalék 
  3. helyezett: 12 százalék 
  4. helyezett: 11 százalék 
  5. helyezett: 10 százalék 
  6. helyezett: 9 százalék 
  7. helyezett: 8 százalék 
  8. helyezett: 7 százalék 
  9. helyezett: 6 százalék 
  10. helyezett: 5 százalék 


Ezen felül egyes csapatok, mint például a Ferrari, további bónuszokat kapnak történelmi jelentőségük és népszerűségük miatt.

Tizenötmilliárd forintért nézhetjük a száguldozást

S ha már bevételek: a televíziós közvetítési jogdíjak a sportág bevételeinek legnagyobb forrását képezik. 2023-ban ezek a jogdíjak összesen 1,2 milliárd dollárt jelentettek, amely a Forma–1 teljes bevételének mintegy 37 százaléka volt. A legnagyobb piaci szereplők közé tartozik a Sky Sports, amely kizárólagos közvetítési jogokat birtokol az Egyesült Királyságban egy évi 250 millió dolláros szerződés keretében. Emellett az amerikai ESPN és a globális streaming szolgáltatók, mint az F1TV, jelentős bevételi források.

sr
Max Verstappen vette kölcsön az egyik tv-kamerát

Az emelkedő nézettség és az Egyesült Államokban egyre növekvő rajongói bázis következtében az amerikai televíziós piac közvetítési jogai is robbanásszerű növekedést mutatnak. Az ESPN 2022-ben kötött 75 millió dolláros szerződését 2025-re közel 90 millió dollárra emelték.

Magyarországon több mint 43 millió dollárnak megfelelő összegért (15,5 milliárd forint) vásárolta meg a Forma-1-es világbajnoki sorozat közvetítési jogait a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA),

itthon tehát továbbra is a köztévén láthatjuk vasárnaponként a futamokat.

Gazdasági fellendülés turbófokozatban

A futamhelyszínek jelentős költségekkel számolnak a rendezési jogért, amelyek évente 30 és 80 millió dollár között mozognak. A monacói nagydíj például hagyományosan alacsonyabb díjat fizet, körülbelül 20 millió dollárt, mivel a futam presztízse önmagában is jelentős reklámértéket hordoz. Ezzel szemben a Szaúd-Arábiai Nagydíj rendezési díja meghaladja a 65 millió dollárt, ami többek között a helyszín ultramodern infrastruktúrájának költségeit is tartalmazza.

Egy-egy nagydíj gazdasági hatása viszont messze túlmutat a rendezési költségeken. A helyi gazdaságra gyakorolt hatás – beleértve a turizmus fellendülését és a vendéglátóipar bevételeit – átlagosan 150-200 millió dollárt jelent rendezvényenként. A 2023-as Las Vegas-i Nagydíj például több mint 500 millió dolláros helyi bevételt generált, amely rekordnak számít a Forma–1 történetében.

A 2025-ös szezonnyitó futamot március 14-16. között Ausztráliában, Melbourne-ben rendezik, a főfutamot hajnali 05:00-kor indítják.

Kapcsolódó