Budapest és az egyes vármegyék gazdasági teljesítményének alakulását elemezte a 2000-2022 közötti időszakban a Központi Statisztikai Hivatal.

Az adatokból kiderül, hogy tendenciájában az ország gazdaságának főváros-centrikussága az ezredfordulót követő első évtizedben valamelyest nőtt, majd a következő bő tízéves periódusban némiképp csökkent. 

Kapcsolódó

Összességében Budapest gazdasági súlya az ezredforduló óta 2,5 százalékponttal növekedett. 

A főváros után Pest vármegye gazdasági teljesítménye volt a legjelentősebb, amelynek részaránya még dinamikusabban, 3,2 százalékponttal bővült.

A fővároson és Pest vármegyén kívül ugyanakkor mindössze Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun vármegye tudta növelni gazdasági súlyát, de a vármegyék rangsorában nem történt lényegi átrendeződés az ezredforduló óta. 

2022-ben Budapest és Pest után Győr-Moson-Sopron vármegye gazdasági súlya volt a legnagyobb (5,1 százalék), a minimumot pedig (0,9 százalék) Nógrád vármegye képviselte. Az ország gazdasági súlypontja továbbra is Közép-Magyarország maradt, a fővárossal és az erősödő Pest vármegyével együtt. 

Ha pedig az egy főre jutó GDP-t tekintjük:  2022-ben ebben is Budapest állt az élen, ahol a 6,8 millió forintos országos átlagnak mintegy 2,1-szerese volt az egy főre jutó GDP.

A fővárost e rangsorban Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegye követte, az országos átlagot 2,8 és 2,6 százalékkal meghaladva. A többi vármegye viszont nem érte el az átlagot, a legkevésbé fejlett Nógrád vármegye pedig még annak a felét sem. 

A legfejlettebb és a legfejletlenebb vármegye között 2022-ben a GDP-t tekintve 4,6-szoros volt a különbség.

A szakértők összességében azt állapították meg, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarország csaknem minden vármegyéje, valamint Budapest gazdasági teljesítménye is közeledett az EU átlagához, a közeledés üteme viszont jelentős különbségeket mutatott az egyes területek között.